Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/8. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Roncz Béla: Csapadékmérés a Déli-Bükk területén

- 43 A márciusi minimumnál ugyan gyakori a csapadékhullás, azonban a hozamok egész évben ekkor a legalacsonyabbak (4,5 rrm csapadékos napontként). Az októberi minimumnál fordított a helyzet, kevesebb a csapadékos napok száma, de a napi hozamok nagyobbak (7,8 mm) csapadékos naponként, viszont a nyári hozamoktól (9 irm/nap) kisebbek. Tehát képletünk és táblázatunk segítségével meghatározhatjuk bárhol a Bükkben azt, hogy az adott tengerszint feletti magasságon mennyi csapadékot várhatunk. 2. táblázat A csapadék évi mennyiségének havonkénti és évszakonkénti megoszlása (%) Hónap 0, r> Hónap 0, 0 Évszak 0, Ti I. 5,8 VII. 11,1 Tél 19,5 II. 5,7 VIII. 11,3 Tavasz 22,0 III. 5,1 IX. 7,1 Nyár 36,4 IV. 7,5 X. 6,"4 Ösz 22,1 V. 9,4 XI. 8,6 Téli f, .év 39,6 VI. 14,0 XII. 8,0 Nyári f. .év 60,4 Abban az esetben, ha a számított értéktől kevesebb csapadék hullik valamely területen, akkor ott orografikus csapadékhiány, ha több, akkor orografikus csapadéktöbblet keletkezik. Természetesen ezt nem egy év csapadékára, hanem több év átlagára kell érteni (minimum 10 év). A Bükk hegységben található olyan terület, ahol az évszakonkénti csapadéktöbblet eltérő (pl. Magas-Bükk középső, keleti része, Déli-Bükk keleti része - Garadna-vÖlgy, Jávor-két, Bükkzsérc, Szalajka-völgy stb.). A Magas-Bükk nyugati része valamint az ÉNY-i és a D-i Bükk nyugati része