Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/8. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Roncz Béla: Csapadékmérés a Déli-Bükk területén

- 44 (vizsgált területünk is ide tartozik) esapadékhiányos terület. A csapadékhiány -- feltételezésünk szerint — a Mátra, illetve a Magas-Bükk peremén 900 m magasan található "kövek" (Istállóskó, Tarkő, örkő, Peskő, Oltárkő stb.) esőárnyéka okozhatják, valamint a mélyebb völgyekben zárt medencékben fordulhat elő. Ide sorolható pl. Eger, Feketesár, Hármaskút, Bogács stb. A vizsgáit t

erü

le

t csapadékviszonyai Vizsgálatra kijelölt területünk jelentős része a Tárkányi-patak vízgyűjtő területéhez tartozik. Területe mintegy 40 km . A Bükk-hegység központi platója körül elhelyezkedő Középső-Bükk rogsorozatának része, melynek átlagos magassága 4-600 m. , illetve a Tárkányi-patak feltöltött völgye, melynek átlagos magassága 200 m. A terület felszínének mai arculata a pliocénban, illetve a pleisztocénban alakult ki, mikor a felszín erősen lepusztult. A hegység meredek agyagpala lejtői lassan hátráltak, szinte leszeletelődtek,' ezzel maguk alatt létrehozták a lapos lepusztulási síkot, amit hegylábfelszínnek nevezünk. Ez a lepusztulási folyamat a mészkőrögökre is ráfutott, de mivel ezeken a lepusztulás lényegesen lassúbb, ezért párkányok alakultak ki. Ilyen pl. a Vöröskő. A felszín darabolódásában jelentős szerepük volt a forrásoknak, a Tárkányi-pataknak és mellékvizeinek is. A vizsgált terület nagy részét triászkori agyagpala építi fel, sávokban triászkori szürkemészkő is a felszínre bukkan. Talaja az agyagpalán erősen savanyú, nem podzolos barna erdőtalaj. A megvizsgált terület felszíne tagolt, lejtői meredekek, az agyagpalából felépülő részeket kisebb eróziós völgyek tagolják. Két legjelentősebb völgye az Oldal-völgy és a vele majdnem párhuzamos Vöröskő-völgy. Mindkét völgy ÉD, illetve tielyenként FfÍK-DDNYi irányú. Mérési pontjaink 185 m, 240 m, 340 m és 500 m tengerszint feletti magasságban lettek kiépítve. Vizsgált területünkön található a Vöröskő, Imó és a Feketelen időszakos karsztforrások is. Ezek működésének megfigyelése, illetve vízhozamának mérése szintén szerepelt programunkban. / ' Mielőtt rátérnénk az évenkénti értékelésre, röviden tekintsük át,