Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/8. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Roncz Béla: Csapadékmérés a Déli-Bükk területén

- 40 éven át rendszeresen végeztük. A csapadékmérő állomások az Országos Meteorológiai Szolgálat hivatalos műszereivel Hellmann-rendszerO csapadékmérőval, a nyári félévben pluszként Hellmann-rendszerO csapadékíróval voltak ellátva. A téli csapadékmérés párosult a hó felhalmozódásával és olvadásával kapcsolatos megfigyelésekkel. Tanulmányunk a Üéli-Bükk csapadékviszonyainak értékelése során támaszkodik a Meteorológiai Intézet hivatalos csapadékmérő állomásainak mért adataira, így többek között Eger (173 m), Felsőtárkány (230 m), Jávor-két (700 m) és Fekete-sár (870 m). A csapadékmérő 'állomások azt a területet reprezentálják a Oéli-Bükk területén, amely Eger vízellátásának, vízutánpótlásának elsődlegesen számbavehető víznyerési lehetőségei. Feladatunk éppen ezért az volt, hogy kapcsolódva a Heves Megyei Vízmű Vállalat által koordinált és Eger város ivóvízellátását szolgáló kutatások megalapozásához, a figyelembe vehető, ivóvizet adó területeken a lehullott csapadék mennyiségét a vizsgált időszakban megállapítsuk. Vizsgáljuk meg a csapadék hasznosulásét (lefolyás, beszivárgás, párolgás stb.). Mielőtt a csapadékmérő állomásaink adatainak elemzésére térnénk rá, néhány megállapítás hazánk és a Bükk csapadékviszonyairól. Hazánkban a csapadék eloszlásában kettős határ tükröződik, egyrészt a tengertávolsá

g - nyugatról kelet felé jelentősen csökken a csapadék, másrészt a tengerszint feletti ma

gasság hatása (orografikus hatás). Ugyanis a tengerszint feletti magasság növekedésével (bizonyos magasságig) növekszik a csapadék mennyisége. A hegységnek a csapadékra gyakorolt hatását közismert fizikai okok, törvényszerűségek idézik elő. Hazánk hegyvidéki tájain 100 m-es magasság növekedésre átlagosan 35 rnn-es csapadék növekmény jut. A Bükk az Északi-Középhegység legkiemelkedőbb, legidősebb és legöszszetettebb szerkezeti egysége. Felszíne koncentrikusan és lépcsőzetesen elhelyezkedő részekre különül. Ezek a következők: Központi-Bükk (MagasBükk) Északi-Bükk, Nyugati-Bükk, Üéli-Bükk. Közöttük mind morfológiai, mind hidrogeográfiai és éghajlati elemre, a csapadékra is. Tanszékünk számítógépes feldolggzás révén kimutatta, hogy a Bükk hegységben a csapadék átlagos összegének 100 m-es megasságnövekedésére 35,6 mm gyarapodás jut. Ugyanez az érték például a Mátrában 37 nm/100 m.