Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/8. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Roncz Béla: Csapadékmérés a Déli-Bükk területén

- 41 Tehát az országos átlagnál nagyobb a csapadék magassági növekedése a Bükkben, viszont ez kisebb, mint a Mátrában mért érték. A bükki átlagos érték a hegységben található 52 csapadékmérő állomás adataiból adódik. Természetesen a Bükk különböző területein ez az érték a domborzat, a fekvés következtében csökkenhet, illetve nőhet. Ha a számított értéktől több, akkor orografikus csapadék többlet, ha kevesebb, orografikus csapadék hiány áll' fenn. A Bükk csapadékviszonyai Számítógépes vizsgálataink egyértelműen bizonyítják, hogy a Bükkben is a tengerszint feletti magasság és a csapadék mennyisége között sztohasztikus jellegű lineáris összefüggés van, amelyet az alábbi képlettel írhatunk le: y = a + a.x 1 o 1 y = a csapadék mennyisége x = magasság a^ = konstans (számított érték) a = konstans o A havi, évszakos és évi bontású konstansok értékeit az 1. táblázat tartalmazza. Ebben feltüntettük még a tengerszint feletti magasság és a csapadék közötti korrelációs együtthatókat (r) is, valamint a csapadék bükki átlagát (y) és szórását (d). A Bükk hegység átlagos évi csapadéka 656 nm. A csapadék évi menetében jellegzetes kettős hullám figyelhető meg. Megkülönböztetünk egy nyári maximumot (június) és egy őszi másodlagos maximumot (november), valamint a januári minimum mellett egy októberi másodlagos minimumot. Az évi menetet két tényező befolyásolja: az átlagos psapadékhozamok és a csapadékhullás gyakorisága. A nyári maximumot az okozza, hogy ebben az időszakban legnagyobb az egy csapadékos napra jutó hozamok (pl. júniusban 9 mm, júliusban 10 mn, augusztusban 8,8 mm). Az Atlanti-óceán felől érkező légtömegekbők a vizsgált területen júniusban törzsértékünk szerint 91 mm hull.