Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/7. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Dorota Oleniacz: Áttekintés a Zielona Gora-i Tanárképző Főiskola fizika tanszékén folyó tudományos kutató munkáról és tanár-képzésről

- 59 Ezen kívül a hallgatók számára kötelező a katonai foglalkozás, honvédelmi nevelés, testnevelés, összesnn 660 órában. A szaktárgyak a következők: Matematikai analízis, Algebra és genmetria, Mérési adatok feldolgozása, a Fizika alapjai, A fizika matematikai módszerei, Elektronika, Numerikus módszerek programozása, elméleti mechanika, Kvantummechanika, Bevezetés az atomfizikába és a molekulafizikába, Bevezetés a szilárdtestek fizikájába, Elektrodinamika, Statisztikai fizika, Asztrofizikai csillagászat, Fizikatörténet, Gyakorlatok. Minden hallgató számára kötelező az 1. és Ií. fizikai laboratóriumi, gyakorlat, fizika módszertani gyakorlat, csillagászat módszertani gyakorlat, elektronikai gyakorlat. A magiszteri laboratóriumi gyakorlat csak a kísérleti jellegű magiszteri dolgozatot írók számára kötelező. Jelenleg Lengyelországban az összes felsőoktatási intézmény bizonyos szabadságot élvez az oktatási terv összeállításában, az egyes tantárgyak kötelező óraszámának mégha tarozásában, a tantárgyak bevezetésének sorrendiségében és az oktatás tartalmának megválasztásában. A fizikai ismeretek gyors gyarapodása — más szóhasználatban információrobbanás — azt eredményezik, liogy mind a tantárgyak összeállításánál, mind az oktatási anyag tartalmában válogatni kényszerülünk. Ez tehát az első probléma. Fel kell tennünk a kérdést: Mi az a legfontosabb, ain.it meg kell tanítanunk? Mi az, ami elengedhetetlenül szükséges a leendő fizikatanár számára? A megfelelő kiválasztás kapcsolódik a második problémához: Az egyetemi oktatási programhoz viszonyítva mennyi szaktárgyi ismeretanyag maradjon a tanárképző főiskolák programjában? Két elképzelés létezik. Az első a jelenlegi lelyzethez közelít a tanárképző főiskolát végzők szerezzenek fizikából olyan általános tájékozottságot, amely nemcsak a tanári pályán való elhelyezkedésre teszi őket képessé, hanem arra is, hogy a fizika bizonyos területén kutatómunkát végezzenek. Ezen elgondolás szerint módszertant szakkoiégium formájában a felsőbb évfolyamoknak kellene tani tarn.. A másik elgondolás szerint már első évfolyamtól, a szakmai képzéssel párhuzamosan pedagógiai képzésben is részesíteni kellene a hallgatókat. Ez természetesen a fizika szaktárgyi anyagának bizonyos szűkítését vonná maga után.