Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/7. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Hidasi Károly: A szovjet és magyar alsó- és középiskolai termodinamikai tantervének összehasonlítása

- 28 helyesebben ezen elméletek elemeit, nem tekinthetjük eldöntöttnek. Számunkra nem kétséges, hogy ezen elméletek elemeit okvetlenül hele_kelj_a tantervbe venni.

" (4) Véleménye szerint a kinetikai elmélet bevezetése megkönnyíti a tanult jelenségek fizikai lényegének elsajátítását. Ez az elmélet már nemcsak formális magyarázatot ad a hőmérséklet, a hőmennyiség stb. fogalmára . A fizika oktatása a szovjet iskolákban kezdettől fogva kétfokozatú volt. Minden fokozaton olyan anyagot tanulnak a tanulók, amely megfelel megismerő képességüknek és szellemi érdeklődésüknek. Figyelembe vették azt is, hogy a fizika-tananyag kezdete a tanulók ifjú korára esik, amikor még tói. sok elméleti elmélyülést nem kívánhatnak tőlük. Az első fokoza

t a VI-VII. osztály fizika-anyag. A tanterv figyelembe vette azt a tényt, hogy a tanulók már elég sok ismerettel rendelkeznek a fizika területén (természetrajz-, földrajz-, matematikaóráknn, valamint az életből szerzett ismeretek). A VI. osztály anyagának vázlata ai alábbiakban foglalható össze; Elemi mechanikai ismeretek (egyszerű mérések; n szilárd, cseppfolyós és légnemű testek alapvető tulajdonságai, a mozgás-típusok, az erő, a munka és az energia). Ezeket az ismereteket tieti két órában sajátítják el a tanulók. A VII. osztály a termodinamika anyagával is foglalkozik. Jellemző a tanítás lényegére: "a tanterv azt ajánlja, Iwgy n hője lenségek tanulmányozása a molekuláris kinetikai elmélet elemeinek a kifejtésével kezdődjék...". (5) A tanterv javasolja a hőtan alábbi feldolgozását: 1. Bevezetés 2. A testek molekuláris szerkezete. A molekulák mozgása. 3. A testek hőtágulása 4. Hőátadás 5. Hőmennyiség 6. Az anyag halmazállapotának változása hevítés és hűtés esetén 7. A hő és a munka 8. Víz-, szél- és íiőerőgépek