Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/7. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Hidasi Károly: A szovjet és magyar alsó- és középiskolai termodinamikai tantervének összehasonlítása

A második táblázat a jelenlegi 1906-os lielyzetot mutatja he vi. vir. vili, ix. x. xi. xii. 1. Szovjetunió 2/60 2/60 3/102 4/136 5/175 4,5/154 2. Magyarország 2/64 2/64 2/64 2/64 2/64 3/96 3/04 2. táblázat A két táblázatból, de majd később is látható, liogy a szocialista országokban megvalósuló fizikaoktatás fejlődésében több közös azonosság figyelhető rneg. (3) Az alsófokú iskolákban a termodinamika tanítása a régi konvencionális módszerekkel történik. A7 új "forradalmi", liogy már nein használják a hő, a hőmennyiség régi formáját, líj arculatot kapott a termodinamika azáltal, liogy a molekuláris elmélet alapjait feltárja és a korosztálynak megfelelően alkalmazza a beIsőenergia, n rendeződés, n "golyók" ide-oda röpködésének valódi közelítését. A felépítés az anyag tárgyalásában viszont a korábbiaknak megfelelően alakult. II. lennudinamika oktatása a Szovjetunióban A szovjet iskola beindulása az elmaradt cári iskolarendszernek a teljes megváltoztatásával kezdődött. Az eltelt 70 év igen sok és lényeges változást jelentett az iskolai tanítás rendszerében, A reform mindig íielyes és korszerű célkitűzéseket jelentett, de módszerében a fizikaképzés a klasszikus elméletre épült. A fizikatanítása tartalmilag változott: a túlterhelés miatt többször kimaradtak anyagrészek, majd ismét visszakerültek a tantervbe. Már a 40-es években Gorjacskin így vélekedett ezekről a kérdésekről: "Azt a kérdést, hogy nz alapfokú fizika tananyagába bevezessük-e a molekula- és elektronelméletet, vagy