Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/7. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Hidasi Károly: A szovjet és magyar alsó- és középiskolai termodinamikai tantervének összehasonlítása

- 26 3./ Tananyaguk igen terjedelmes és nehezen tanulható. 4./ A technikai ismeretek bevezetése még nehezebbé tette a7 anyag tanulását. (1) Lényegében az iskolai fizikaoktatásnak az a feladata, ftogy a világról modern fizikai fogalmakat adjon. Az új iskolareformok e/ideig tökéletes megvalósítása nem sikerült, mert "megtartotta magában a klasszikus fizika világát, és megpróbálták abba belenyomni a tudomány legújabb eredményeit. Az elemi részecske, az atom, a molekula jelenségeit nem lehet a makrovilág formáira és törvényeire visszavezetni."(2) A következőkben a vizsgálatunkat csak a termodinamika tárgy körére terjesztjük ki és azt fogjuk elemezni. Megállapítható, hogy mind a Szovjetunióban, mind nálunk nagy jelentőséget kapott az iskolai oktatásban a fizika, matematika és az idegennyelv . A természettudományok gyors fejlődése elengedhetetlenül szükségessé tette, hogy az oktatásban új tankönyvei új tárgyalási móddal jelenjenek meg. A magyar iskolarendszer valamivel jobb lielyzetből lódult 1945-ben, mint a Szovjetunió 1917-ben. A Szovjetunióban a hétosztályos iskolarendszerről át kel hitt térni a tizenhárom osztályos rendszerre. Az 1. táblázat tartalmazza a fizikaoktatás óraszámának iirígoszlását 1975-ig. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. 1. Szovjetunió 2/70 2/70 3/103 4/40 5/175 2. Magyarország 2/66 2/66 2/66 - 3/99 3/99 4/116 1. táblázat Az egyes oszlopokban az első szám a lie ti, a második az éves óraszámot jelenti .