Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/3. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Mrubi, József: Sajtóolvasás a nyelv- és stílusgyakorlatok órán

hogy éppen olyan dolgot jelölnek., aminek a létezésérő] ég csak nem is tud az illető. Nincs tehát hiány érdekes részletekben. Gondoljunk csak arra, hogy egy magyar újság hirdetési rovata is mennyi csemegét tartogat az értők szemnek. Minthogy a beszédgyakorlat tantárgy oktatása meghatározott tematika alapján történik, a cikkeket is természetszerűen ilyen elvek alapján vá­logattuk össze. Tehát amikor pl. a film, a színház volt soron a tematiká­ban, ilyen témájú cikkek kerültek feldolgozásra. Adott esetben ezek film­ismertetések, filmkritikák voltak. Általános követelményként tartottuk szem előtt, hogy a kiválasztott anyag (bármilyen témájú is.legyen az) ér­dekes, intellektuálisan stimuláló legyen. Igyekeztünk úgy válogatni a cikkek közül, hogy azok nehézsége (most elsősorban tartalmi nehézségre gondolunk) fejlessze hallgatóink értelmi, értelmező képességét is, s így egyfajta szellemi kihívást jelentsen számukra. Ugyancsak fontosnak tar­tottuk, hogy a cikkek semmiképpen se legyenek szerkesztve, egyszerűsítve, "manipulálva", hanem úgy kerüljenek a hallgatók elé, ahogyan azokat az újságíró megírta. Nehézség szerint sem végeztünk semmiféle csoporotosí­tást, szelekciót. Lévén szó jövendő nyelvszakos tanárokról, elengedhetet­len, hogy a hallgatók minél nagyobb számban találkozzanak (lehetőleg mi­nél komplexebb) autentikus idegen nyelvi szövegekkel. A szövegek a követ­kező újságbokból kerültek ki: The Times, The Guardian Weekly, The Morning Star és a Christian Secience Monitor. Lévén közöttük egy amerikai újság is, lehetőség nyílott arra, hogy a brit és amerikai angol néhány sajátos­ságát is szemügyre vegyük. Az utolsó általános kritérium az volt, Iwgy a választott szövegek minél írissebbek legyenek, segítsenek a hallgatóknak aktuális országismereti kérdések minél jobb megértésében. 2. A következőkben nézzük meg részletesen, helyenként példákkal is il­lusztrálva, liogyan, milyen gyakorlatok segítségével dolgoztuk fel az egyes újságcikkeket. 2.1. Először magukkal az újságcikk címekkel foglalkoztunk, Már említet­tük, hogy az újságcikkek címei mennyi probléma forrásai lelnetnek. Az an­gol újságnyelv egyik legszembeötlőbb jellegzetessége, hogy a névelők gya­korlatilag teljesen hiányoznak a címekből. Igen elterjedt a rövidítések

Next

/
Thumbnails
Contents