Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/3. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Vadon, Lehel: Az amerikai puritánus irodalom Magyarországon

- 70 Az államalapító és vallásújító Roger Williams (1603—3603) 1631-ben, a Mayflower utasainak partraszállása után 11 évvel, és az Újvilágban Új Siont kereső és Új Izraelt alapító első puritán honfoglalók után 7 évvel érkezett Amerikába. Salem népszerű, meg nem alkuvó lelkipásztora demokratikus elvei miatt összeütközésbe került a puritán teokráciával s ennek következtében száműzték Massachusettsből. így vált 1636-ban Rhode Island településének és Providence városának alapítójává, ahol az angol levellerek egyenlőségét hirdető elveit elfogadó és a baptizmus felé közeledő lelkész "mindenféle lekiismeretnek", anglikánoknak, katolikusoknak és zsidóknak menhelyül nyitotta meg birtokát, hogy a gondolat és a gyakorlati élet logikáját teljes egyensúlyban megvalósíthassa. Új államában és egyházközségében vallási türelmet és tiszta, tökéletes demokráciát alkotott, amelyben minden hatalmat maga a nép gyakorolt. A humanista, felvilágosult és liberális főpap és politikus Horváth Mihály, nagyszámú történelmi és vallástörténeti érdekű cikkeiben és könyveiben^ tanulmányozta az állam és az egyház elvi kérdéseit, és mind vallásban, mind politikai gondolkodásban elfogadta Roger Williams állam modelljét, s tanúságként azt a magyar és az európai társadalmak figyelmébe ajánlotta. Horváth Roger Williamsről írt tanulmánya az első könyv, és az első tudományos igényű kismonográfia amerikai íróról a magyarországi amerikanisztika történetében. Horváth Mihály, pontosan szerkesztett és nagy összefoglaló készséggel megírt dolgozatában követte végig a "mivelt, tevékeny, buzgó szellemű Williams" küzdelmes életútját;^ az Újvilágba érkezését, harcát a puritán teokráciával, üldöztetéseit, Providence városának és Rhode Island településének alapítását, barátságát az indiánokkal, békebírói szerepét a bennszülöttek és a gyarmatosok között, intézkedéseit a négerek rabszolgasága ellen, valamint politikai és diplomáciai küldetéseit. A magyarországi polgári átalakulás időszakában, a polgári haladás ügyét képviselő Horváth Mihályt mindenekelőtt a "szabad egyház a szabad államban" elv érdekelte, amelyben Williams a teljes vallásszabadság elméletét fogalmazta meg, amely szerinte "a nyilvános béke és nyugalom legfőbb biztosítéka, minden szabadságok magna chartája". Horváth Roger Williams hitújítói és történelmi szerepét és jelentőségét a következőképpen összegezte: "első volt a világon, aki az értelmi szabadság nagy tanát