Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Fekete Péter: A földrajzi nevek változása Tiszaszőlősön

- 23 szempontú elnevezése. A kettő sok esetben összefügg egymással. Tapasztalható, hogy több névnek ma sem egyöntetű a használata, hanem változatok élnek a lakosság ajkán. A korábbi években ez a mainál in jobban megfigyelhető volt. A történeti adatok szép szánnia 1 párhuzamos megnevezéseket is sejtetnek. Az alábbiakban nemcsak a ma használatos változatokat mutatom be, fianem az egyidejű vagy néhány évi különbségű levéltári adatok alapján a régi változatokat is számba veszem. Ezzel -- a történeti adatok segítségével — a nevek időbeli változatos alakulását is érzékeltetni tudom. A példák azt mutatják, fiogy a közszavak változásához hasonlóan a földrajzi nevek alakulása sem egyöntetű, az új nyelvi forma megjelenésével a régi típus is tovább él még fiosszú ideig. A régebbi adatoknál közlöm az évszámot is, a csak ma élőknél ez hiányzik. A kihalt nevek előtt a szokásos + jelet használom a kihalás érzékeltetésére, a ma is élőket a mai helyesírással írom, az azonos objektumra vonatkozás jelölésére az összetartozó neveket pontosvessző közé teszem. Néhány névben a hosszú és rövid magánhangzós változatok élnek vagy éltek egymás mellett: rampa, rámpa; fenek, fenék; + Szar tos C1059), + Szártos (1763); + Táglát hát (1063), + Taglat hát (1063), láglás fiát (1863), + Taglás hát (1865). Mássalhangzós változatoka keveset találtunk: Innekső-dűlő, Innensődűlő; Lapály, Rapály; Porong (1859), + Porond (1064); + Tarjányi düllő (1859), + Tarján düllő (1863), + Tarjány düllő (PESTY), Tarján. A hangalaki változatok között a sajátos nyelvjárási alakokat (í~zés, zárt e, diftongusok stb.) nem sorolom ide. Kevés a jelölt és jelöletlen kapcsolatú névváltozások száma: + Pap ere hátja (1845), + Papere hát (1859), (1863), + Papér hát (1063); + Pönkös Tava (1845), Pünkösd-tő (1059). Pynkusd formában 1256-ból Györffy György feltünteti (i. m.). A jelölt és jelöletlen változat néhányszor -i képzős változatban él együtt. Ezek a változatok valószínűleg úgy keletkeztek, fiogy a településnevek analógiájára a határnevekhez is hozzájárult az -i képző. Az -i képzős megkülönböztető elem egyébként is nagyon gyakori a szőlősi nevekben. + Aranyos erdő (1854, 1859), Aranyosi-erdő (1864); + Busznyák halom düllő (1859), + Busznyák halmi düllő (1864); + Kiss Szilvölgy düllő (1059), +