Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Fekete Péter: A földrajzi nevek változása Tiszaszőlősön

- 16 tényezőként ezeknél a neveknél első helyen kell említeni a tájrésznek a falu gazdasági életében be töltött fontos szerepét. Az Ar

anyos, Aszó, Cső, Dumaház

a, Uszká

r, Páncélos, Rókás a határ legtávolabb eső területei, mégis általánosan ismertek. Az Asz

ó, Cső, Üomaház

a , G

ellér

t, Uszká

r, Sulymo

s urasági birtok volt, ennek ellenére közismert. Az egy táblában levő lia

talmas határrész nevei ezek, ennek alapján érthető közismertségük. Akkor még a távolság is kedvezett egyes esetekben a fennmaradásnak. Sok kisembernek volt ott földje, a távolság ügy jelentkezett, mint kedvezőtlen adottság, korán kellett kelni, elfáradtak, mire kiértek, csak késő este értek haza, az asszonyoknak nyári időben, aratáskor messze kellett vinni az ételt, nem lehetett a gyerekekre bízni az étel kivitelét stb. Ez mind olyan tényező, amely beszédtéma volt a lakosság között. Mindez azt bizonyltja, hogy a távolság nem mindenütt és nein minden esetben akadályozza a név közismertségét. A falu közelében levő neveknél a település közelsége Szőlősön is lényeges, segíti a név fennmaradását. A Heves Megyei Levéltárban őrzött régi térképek, tagosítási, arányosítási, legelőelkülönítési, úrbérrendezés! stb. ügyiratok arról tanúskodnak, ttogy a szölösi határ vizes és száraz területeit nagyon sok névvel különböztették meg egymástól. A térképek egy része rendezés előtti, más része rendezés utáni. A tagosítás az ősi birtokállapotot megszüntette. A régi dűlők helyébe más formájú, kevesebb számú dűlő lépett. A tagosítási munkálatok a régi állapot felvételével kezdődtek, s a tagosítás előtti térkép a régi állapotot mutatja. A tagosítás után is térkép készült, amelyen a mérnök gyakran számokkal jelzi az új dűlőket vagy pedig elnevezi, de nem a régi névvel (vö. GYÖRFFY ISTVÁN, MNy. XXIV. 361.). Számos névben nyomon lehet kísérni ezt a dűlőváltozást a falumban is. A Csonkadűl

ő, Csúcs-dűl

ő, Határbel

i, Rövid-dűl

ő stb. mind ennek az emlékei. A tapasztalat azonban azt is mutatja, hogy ezek a nevek, legalábbis a neveknek egy része a tagosítás után még tovább élt. Még most is van pl., aki a Rövid-dűl

ő helyét meg tudja határozni. A régi vizes területeken kialakított szántóföldek régi neveit még szántóföldként is sokáig tovább használták, nem egy közülük ma is él. A tagosítással együtt járó vízszabályozás azt is jelentette, hogy az addig nádat, halat, legelőt adó területek termővé váltak. Ez azzal járt, hogy a tájrész fontossága nem csökkent,