Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Fekete Péter: A földrajzi nevek változása Tiszaszőlősön

- 17 hanem még fokozódott. Ennek következménye lett a név továbbélése, majd a megváltozott körülmények következtében lassú módosulása, változása s egyeseknek a későbbi kihalása. Tiszaszőlősön legfeltűnőbben ez abban nyilvánul meg, hogy a tó, ér, helyébe sok esetben a fené

k, majd a l

apo

s lépett (1. később). Mindezek azt mutatják, hogy a nevek változását csak szorosan annak a faluközösségnek életével, életének alakulásával lehet vizsgálni, amelyik ott él, élt és munkálkodik, amelyik a változásnak közvetlen szemlélője, vagy a változásnak előidézője, elindítója volt. Ez az a pont, amit SEBESTYÉN ÁRPÁD a terület és a lakosság kapcsolata intenzitásának nevez (i. m. 84). Ez az intenzitás azonban koronként változik. SEBESTYÉN ÁRPÁD idézett művében arról is tájékoztat, hogy az 1945 óta lefolyt hatalmas változás következtében a régi névanyag tekintélyes része feledésbe merült, ugyanakkor számos új név is keletkezett. A tájékozódásra ma is szükség van. A földek művelése sokkal belterjesebbé vált, a lakosság és a határ kapcsolata még intenzívebb lett. A tapasztalat azt mutatja, hogy új nevek az utóbbi időkben is keletkeztek. A nevek szaporodását idézi elő a tájismeret bővülése (i. m. 82). Ez megfigyelhető Tiszaszőlősön is. Egy 1930-as évek végén elárvereztetett nagybirtok régi neve mellett (

Keresz

tgá

t) megjelenik az új név a régi tulajdonos nevével (

Levente-föl

d). Az ún. zsidótörvény szellemében kiosztott földek elnevezésére feltűnik az Östreich

er-föl

d (

Oszréher-fóü

d), a Kleiu-fö

ld név. Az Üstrei

cher-föld ugyanakkor egészen rövid életű volt, mindössze 5—10 évig használták. Helyette a régi nevét vették újra elő (Csű, Csú el

eje, Csű hátulj

a, Oszkár stb.). A földosztáskor még több hasonló név is keletkezett (O

obo

ryföld stb.). Nem soroltam fel mindazokat a neveket, amelyek a SEBESTYÉN ÁRPÁD által megállapított változást a mi falunkban is igazolják, bizonyítására csak néhány példát említettem. Az intenzitás igazán nagy azonban Tiszaszőlősön az úrbérrendezés és a vele egyidőben történő vízszabályozás idején volt. A művelés alá fogás következménye lett a nevek nagymértékű elterjedése, később új nevek keletkezése. Az új és a régi sokáig együtt élt, majd az egyik vált általánossá, a másik kihalt. Arra is számos példa van, iiogy a tájváltozással mind a kettő, esetleg több is kihalt (1. később). A falu életében olyan nagy változás a nevek szempontjából még az 1945-ös földosztás sem volt,