Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Lisztóczky László: Arany János és a finn népköltészet

- 106 7 ( ki a Magyar Tudományos Akadémia. ' Arany János neve sok szállal kapcsolódik tehát a Kalevala magyarországi történetéhez. Világirodalmi műveltségének széles skáláját nyelvrokonaink eposza is gazdagította. A Kalevala híre is táplálta romantikus eposzvágyát, a magyar őseposz létezéséről szőtt nosztalgikus elképzelését. Lönnrot tevékenysége ösztönzést adhatott a magyar verses epikát újjáalkotó szándékaihoz. Archaizáló-rekonstruáló-újjáteremtő eposzírói munkásságának — mindenekelőtt a Buda halálának — inspiráló forrásai között számon kell tartanunk a Kalevalát. Az eposz megerősíthette Aranynak azt a törekvését is, hogy archaizáló stíluselemként betűrímet alkalmazzon. III. Mindezek ellenére nem tartjuk meggyőzőnek Képes Géza feltevését, hogy a Kalevala közvetlen hatást gyakorolt Arany Keveháza (1053) és Rege 27 a csodaszarvasról (1063) című "őskölteményeire". Képes nyomán Gőtér István a nagykőrösi balladákról vélekedik ógy, liogy azokban Arany "az alliterációk leleményét feltehetőleg a Kalevala nyomán is tovább Te)1eszti.2

8 Képes Géza négy érvet sorakoztat föl hipotézise mellett: 1. A hatást példázza, Irigy a Keveháza — a Kalevalához hasonlóan -nem egy, hanem három hőst szerepeltet. 2. Az eposz nyomán — a finn Mana és a magyar Manó szavak közös eredetét illusztrálaodó — "finnugor istenség" bukkan föl — Ármány helyett -- a Keveháza egyik versszakában Hadúr ellenfeleként: Hol egy paripa, mint a téj? Másik fekete, mint az éj? Kövér, hibátlan harci ló: Ezt kívánja Hadúr s Manó. A következő versszakban ismét Ármány a gonosz szellem képviselője. 3—4. Mind a Kalevalában, mint Arany költeményeiben felező nyolcas sorokkal és "bokros" — verssorokon végighullámzó — alliterációkkal találkozunk. Például: