Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Lisztóczky László: Arany János és a finn népköltészet

103 Ezt erősíti meg az n tény is, ímgy Arany az ugyanebben az évben készült "Széptani jegyzetek"-ben tett említést először a Kalevaláról, mint a "ve17 lünk újabb időben rokonságba Imzott finnek" eposzáról. Ezek az előzmények is magyarázzák, liogy amikor 1060-ban Nagykőrösről a fővárosba költözött, maga is részt vállalt a finn folklór, a Kalevala népszerűsítéséből. Lapjaiban, a Szépirodalmi figyelőben és a Koszorúban finn tárgyú írásokat jelentetett meg. Összefügg ez azzal a fölismerésével, liogy a magyar irodalom a passzív ellenállás légkörében, az "irodalmi egységpolitika" leple alatt befelé fordul, provinciaiizálódik: a nemzeti kizárólagosság, öncélúság — bármilyen veszélyekkel kell is szembenéznünk — szegényíti, sziirkíti az önmegvalósítás, a kiteljesedés, a továbblépés esélyeit. Folyóiratszerkesztőként irodalmunkat az európai irodalom vérkeringésébe kívánta bekötni, finn közleményeivel is az irodalmi láthatár tágítását szolgálta. A Szépirodalmi Figyelő 1062-es évfolyamában tette közzé Kun Oéla A finnek hitregéi és mondái című munkáját négy folytatásban.^' A tanulmány német forrás alapján készült, erre Arany lapalji jegyzete utal. Ugyanott azt is bejelenti, hogy folyóiratában Kalevala-részleteket akar közölni, annak bevezetése ez az írás.^ A mű jórészt a Kalevalához fűzi megállapításait, Castrén híres finn mitológiája nyomán kinyilatkoztatja, hogy ebben a "sajátságos, nyers termék"-ben "a finnek egész csodaszép 15 kosmogoniája és theogoniája visszatükröződik . Az idézett értekezés után meglepetésünkre még nem a Kalevala-szemelvények jelennek meg a folyóiratban. Kun Béla dolgozatának kiegészítéseként csakhamar újabb finn közlemény lát napvilágot: ltunfalvy Fái fordításában és nevével Lönnrotnak a Kanteletárhoz írt előszava három részletben.'

1

6 A tanulmány számos finn népdal átültetését tartalmazza. Szó esik benne a Kalevaláról is. A hozzá kapcsolt szerkesztői jegyzet azt bizonyítja, hogy Aranynak széles körű ismeretei voltak a finn népköltészetről: "E mutatványt a magyar t. akadémia Értesítőjének legújabban megjelent füzetéből annál érdekesbnek véljük közölni, mert mintegy kiegészíti, amit közelebbi számaink a finn hitregéről mondottak; amaz a finn költészet régi, ez mostani vagy nem régmúlt alakját, amaz inkább az eposzt, ez a lyrát tüntetvén föl. S valamint az Castrén nyomozásain épül, úgy ez Lönnrot tollából foly, kik mindketten első tekintélyek a finn nyelv és