Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Lisztóczky László: Arany János és a finn népköltészet

Hl/l költészet körül. Fordította ezt llunfalvy Pál, az eredeti szöveget pedig Finn Olvasókönyvébe vette föl, melyre szintén figyelmeztetjük, kivált a tanulni vágyó ifjúságot. A7 akad. Érteni tűk, fájdalom, nem fnrngnak annyira a közönség kezén, liogy e mutatványnak szélesb körben ismeretes voltától kellene tartanunk."*

7 Kun Béla és Hunfalvy munkái után tűnnek föl az ígért Kalevala-részletek. A Szépirodalmi Figyelő egymást követő kilenc számában olvasható Fábián István fordításában és kísérő jegyzeteivel az eposz Kullervo-epizód18 ja. A méltatlanul elfelejtett, közvetlen intonációjával, mértéktartó népiességével, természetességével, játékosságával Nagy Kálmán "köznyelvű Kalevalá"-ját előlegező fordításból idézünk egy rövid szemelvényt: Csirkéket nevelt az anyós, nagy sereg iiattyút eresztett, csirkéit a sövény mellé, hattyúit folyóra vitte; jöve egy sas, szétriasztá, jött egy ölyű, elszéleszté, jött egy sólyom és elszórta, egyet elvitt Karjalába, a másikat Oroszföldre, harmadikat otthon hagyta. Az, kit elvitt Oroszhonba, kereskedő emberré lett, az, kit Karjalába vitt el, felnőtt, s Kalervo a neve, az, kit oda haza hagyott, Untamoinen, szaporodott atyja bal szerencséjére, anyjának szívfájdalmára. Az átültetés Arany János népiességének szellemében fogant, ezzel is összefügg a lapszerkesztő iránta tanúsított figyelme. Külön súlya van annak, liogy megjelenését — melyet az említett lábjegyzet jó előre bejelentett — két más finn tárgyú írás közreadása előzte meg. Arany így egy-