Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

E. A. Plehanov: A történelmi optimizmus megalapozása V. I. Ver-nadszkij világnézetében

- 85 Vernadszkij érvekkel alátámasztva ezt a gondolatot rámutat az obektív folyamatok visszafordíthatatlanságára, mely egyaránt érvényes a természeti (a növény- és állatvilág fejlődése, geológiai folyamatok) és a társadalmi-történelmi jelenségek világára (a tudományos gondolkodás, a technika fejlődése, az emberiség történelme). Ugyanilyen megfordíthatatlan a bioszféra nooszférába alakulása, mint objektív természeti folyamat, mely az emberi tevékenység következménye. "A kultúremberiség civilizációja, az ój földi erők szerveződésének formája a bioszférában keletkezett, és nem szakítható meg, nem semmisíthető meg

, mivel természeti jelenség, mely megfelel a történelmileg, sőt még.inkább a geológiai lag bonyolultan "./et vezett bioszférának." (Ford.: H. Á.) Vernadszkij világnézetében a történelmi optimizmus tudományos-elméleti alapjául éppen a nooszféra formálódásának folytonossága.és törvényszerű fejlődésének alaposan átgondolt ténye szolgált, melyben kifejeződik a társadalmi fejlődés törvényszerűsége és megállíthatatlansága. Eközben a társadalmi törvények kifejtésekor a tudós távol áll a vulgáris-naturalista analógiától, amely lehetetlenné tette volna a nooszféra-elméletben a humanista tartalom megteremtését. Ha Vernadszkij az emberi társadalom fejlődésének progresszív jellegét, objektivitását a bioszféra evolúciójának törvényszerűségeire alapozza, akkor a történelmi fejlődés tartalma a tudományos ismeretek nagyságától és fejlődésétől függ. A nooszféra-koncepcióban a "tudományos gondolat" fogalmát széles körben használja. Amikor a gondolkodó kis sétát tesz a tudomány történetében, akkor a tudományos gondolkodás a racionális gondolkodás formáiban, valamint a vallással, a mitológiával való szembenállás jegyében jelenik meg. Ha az ismeretek negbízhatóságának, a szigorú tudományosság kritériumainak megállapításáról van szó, akkor a tudományos gondolkodás a természettudományhoz közelít. A nooszféra-elrnéletben ennek a fogalomnak az alapvető jelentése a tudományos gondolkodás planetáris funkciójával kapcsolódott össze. Vernadszkijjal egyetértve a bioszféra átnövése evolucionálisan új állapotába a tudományos gondolkodás hatása alatt megy végbe, amely a bolygó evolúciójának mai szakaszában alapvető geológiai tényezőként jelenik meg. A tudományos gondolkodás XX. századi kiterjedése objektív magyarázatot ad nem csupán a társadalom megelőző fejlődésére, hanem a geológiai, evolúció előrehaladásának eredményére, va-