Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
F. V. Cann Kaj Szi: A marxi természetfelfogás és humanista 17. aspektusa Törőcsik Miklós: Valláselméleti kérdések a Gazdasági-filozófiai kéziratokban
- 41 folyamaton fog keresztülmenni." De Marx újra és újra nagyon fontosnak tartja a valóságra törő gondolatot. "Valóságos haladásnak kell azonban tekintenünk, hogy a történelmi mozgásnak mind a korlátozottságáról, mind a céljáról eleve tudatot és ezeken felülmúló tudatot szereztünk." Az eddigiek mintegy összefoglalódnak a Kézirato k pénzről szóló fejezetében. Először is a döntő: az ember gyakorlati öntevékenysége, amelynek terméke az "egyetlen" tudomány, az emberről szóló tudomány. Másrészt, ez az öntvékenység elidegenült, az ember felett a tárgyak uralmát valósítja meg, és az "egyetlen" tárgy, a kitüntetett tárgy a pénz . A valóságos egyéniség helyettesítője, az ember önelvesztése, a másik emberhez főző kötelék, valóságos transzecendens hatalom: isten . "A pénz a látható isten, minden emberi természetes tulajdonság átváltozása ellenkezőjévé, a dolgok általános felcserélése és visszájára fordítása; lehetetlent testvérit".^ A pénznek a "kerítő" ereje nem egy misztikus tulajdonság, a pénz lényegében, azaz a munkában, pontosabban ez elidegenült munkában van megalapozva. Ahogyan a vallás. "Minden emberi és természetes minőség visszájára fordítása és felcserélése, az embernek elidegenült, külsővéidegenné tevő és külsővé idegenné váló nembeli lényeg ében rejlik. A pénz az emberisé g külsóvé-idegenné vált képessége."^ 6 A dolognak a másik oldala nem kevésbé fontos. A pénz mint isten létrehozza azt, ami nincs. "Amire én gua embe r nem vagyok képes, amire tehát egyéni lényegi erőim nem képesek, arra képes vagyok a pén z révén. A pénz tehát e lényegi erők mindegyikét olyasvalamivé teszi, ami magán-valóan nem azaz el lenkezőjévé ." Kicsit később: "kívánságomat átváltoztatja képzeletbeli lényegből, átülteti elgondolt, elképzelt, akart létezésükből érzéki, valóságos létezésükbe, a képzeletből az életbe, az elképzelt létből a valóságos létbe. 47 Mint ez a közvetítés, a pénz az igazán termemt ő erő." A pénz hatékony teremtő erő, hatékonysága magáriak a társadalomnak a hatékonysága. Ez a társadalom azonban még nem az ember i társadalom; még a nem-emberi, tehát elidegenült társadalom. Ezért a pénz olyan, mint az isten. Két értelemben is: az elgondoltat valóságossá teszi , a valóságot képzetté. Marx szavaival: "A pénz , mint külső, netn az emberből mint emberből és nem az emberi társadalomból mint társadalomból származó általános eszkö z és képess ég arra, hogy a képzetet valóságg á és a valóságot puszta képzett é tegye,
