Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

F. V. Cann Kaj Szi: A marxi természetfelfogás és humanista 17. aspektusa Törőcsik Miklós: Valláselméleti kérdések a Gazdasági-filozófiai kéziratokban

- 31 tika szükségessége. Viszont jellemző a marxi felfogásra, hogy miközben ez

t a munkát végzi, pl. itt a Kéziratokban, egyben a valóság kritikáját is adja. Ezt a munkát úgy kezdi Marx, hogy a nemzetgazdaságtant veszi bírálat alá, s ezzel együtt azt a kookrét társadalmat, amelynek elmélete a nemzetgazdaságtan. Ezt csak úgy tudja megtenni, hogy konkretizálódik számára az eddig meglehetősen elvont polgári társadalom fogalma, mivel nemcsak az önző magánembert találja meg annak alapzataként, hanem mindennek valóságos alapzatát, a társadalom anyagi életét. Itt csak jelzésszerűen: a munka, tőke, földjáradék hármasságáról van szó. És egyben arról is, hogy a munka elidegenedett formájában van jelen, amelyben a munkást "szellemileg és testileg géppé szorítják le, és emberből elvont tevékenységgé és hassá válik". Ezzel kapcsolatban mond Marx bírálatot a rtemzetgazdaságtani álláspontról, amely a valláselmélet számára újra analógiaként értelmezendő: "Míg a nemzetgazdászok szerint a munka nz egyetlen, amely által az ember a természet termékeinek értékét megnagyobbítja, s a munka az ember tevékeny tulajdona, ugyanazon nemzetgazdaság szerint a földtulajdonos és tőkés, akik qua földtulajdonos és tőkés csupán kiváltságos és henyélő istenek

, mindenütt fölötte állnak a munkásnak, és törvényeket írnak elő neki."

7 Vagyis: a valóságon kívül állnak, a valóság fölött állnak, idegen hatalmak, mintegy fétisek. A valóságos emberi világ a munka világa, amely azonban e transzcendens erőket is létrehozza, s miután létrehozta, kénytelen engedelmeskedni nekik. Azt az okot kell a továbbiakban feltárni, amelybe ez az állapot gyökerezik. Újabb konkretizálódása a marxi elméletnek ez a lépés: a visszájára fordult világ lényegének a megragadása az elidegenült munka fogalmával és e fogalom lényegének feltárásával. Az alapállás: a magántulajdon tényének mint a nemzetgazdaságtan álláspontjának a megmutatása, majd ennek a bírálata. Hiszen e tény éppen azt tételezi fel, amit le kellene vezetni. És itt az első azonosítás a vallással: "így magyarázza a teológia a gonosz eredetét a bűnbeeséssel, vagyis tényként, történeti formában tételezi azt, amit magyaráznia kell." A nemzetgazdaságtan! tény (ami tehát következmény) helyett Marx egy jelenvaló tényt tesz meg kiindulópontnak: "A tárgy, amelyet a munka termel, a munka terméke mint idegen lényeg

, mint a termelőtől független Q hatalo

m lép vele szembe." A tárgyakat létrehozó munkás felett a tár-