Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Kovács Ernő: Haladó elképzelések, törekvések a nemzeti kérdés megoldására Magyarországon a XX. század első felében, a felszabadulás előtt

- 177 nemzetiségek régi sérelmét orvosolták, miszerint a hatóságokat kötelezték arra, hogy az országban használatos bármely nyelven hozzájuk fordulók ügyét el kell intézni. Hajd április 28-án rendelet jelent meg a német és ruszin tanácsok megválasztásáról. Az internacionalista nemzetiségi politika megvalósulásának fontos állomás® volt a Tanácsköztársaság alkotmányának elfogadása. A Tanácsköztársaság Országos Gyölése június 22—23-án vitatta meg, majd fogadta el az első írásos magyar alkotmányt. A Tanácsköztársaság vezetői, a magyar munkások sbb»n bíztak, iiogy az európai forradalmi folyamat eredményeként megalakul a tanácsköztársaságok nemzetközi szövetsége. Ezért az alkotmány tsgynrországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság elnevezést vezsti* be-:. így kívánta /jelezni, fiogy a magyar proletár állam minden új szocialista köztársasággal államszövetségre kíván lépni. Az alkotmányban külön fejezet foglalkozott a nemzetiségek jogaival. A töar-ány a na» magyar nemzetiségű állampolgároknak a magyarokkal, minden tekintetben egyenlő jogokat biztosított. Hangsúlyosan szerepel a dokumentumban, nogy "a Tanácsköztársaság nem ismeri a faji vagy nemzeti különbséget. Nem töri a nemzeti kisebbségek bármilyen elnyomását és nyelvük (SS zn;.'laténak b mi nő korlátozását." Számarányokra való tekintettel az alkotmány fenntartotta a Ruszin és a Német Népbiztosságoi.. A szlovákokról rwaa szói'., miután őket nem tekintette a Tanácsköztársaság részének. Főleg etekre vonatkozott sz alkotmány következő tétele: "Minden nemzet, ha nem is él össze iggő területen, műveltségének fejlesztésére országos tanácsot alakíthat." A magyarországi nroletárforradaiom felszámolta a nemzetiségi elnyomást. A nsmze ségi önkormányzat kiépítésével a Tanácsköztársaság szervezeti -Rndsze "ér belül ar/si yelvi iskolák, kulturális intézmények létesítésével, a nemze isági könyvkiadás megszervezésével, a nemzetiségi sajtó támogatásával igyekezett elősegíteni a nem magyar anyanyelvűek nemzeti íe

lerneIkedését is. Mindezek mellett azt is látnunk kell azonba, hogy a Tanácsköztársaság nemzetiségi politikája nem volt kiforrott. E politika jellemzője az útkeresés, mely magán viselte az ötletszerűséget is. Ugyanakkor a megjelent rendelkezések -- alapvetően az intervenció meg-megújuló támadásai miatt -- § gyakorlatban nehezen valósultak meg a lakosság körében, de főleg a