Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Kovács Ernő: Haladó elképzelések, törekvések a nemzeti kérdés megoldására Magyarországon a XX. század első felében, a felszabadulás előtt

- 17 R végrehajtási szinteken megnyilvánuló nemzeti-nacionalista indulatok jelenléte és szítása miatt. Különösen élesen mutatkozott ez meg a nyugatmagyarországi német nemzeti terület határainak kijelölésénél. Mégis azok a törekvések, amelyek a rendeletekben, de az alkotmányban is körvonalazódtak, világosan mutatták e vonatkozásban is a szándékok becsületességét és elvi tisztaságát. A trianoni békeszerződésben realizálódtak a nemzetiségek elszakadási törekvései, de a békediktátum ugyanakkor Magyarországnak több mint kétharmadát, lakosságának felét, közöttük több mint három millió magyart elszakított az országtól. Ez az imperialista háborút befejező imperialista béke eredménye. Míg a szomszédos országoknak növekedett a nemzetiségi lakossága a nagy tömegű magyar oemzetiségi sorba való jutásával, addig Magyarország lényegében nemzeti állammá vált, hiszen az új határok között több mint 90 Vban magyarok éltek. A Kommunisták Magyarországi Pártja 1919 végén — súlyos veszteségek után — kezdte meg újjászervezését, az illegalitás körülményei között. A párt. — a Kominternhez hasonlóan — elutasította a trianoni békeszerződést mint imperialista békét. Ezzel egyidőben és azonos súllyal lépett fel a magyar uralkodó osztályok revíziós politikája ellen. 12 A magyar kommunisták egyrészről — a kialakult lielyzet realitásából kiindulva — a szomszédos országokban kezdettől fogva következetesen képviselték a lenini szervezési elvet, az egyetlen internacionalista párt megteremtésére illetőleg megerősítésére. Másrészről nemzetiségpolitikai állásfoglalásuk a húszas évek elején a nemzetközi föderáció szervezésével kapcsolatos, amellyel csatlakozott a balkáni kommunista pártok föderatív törekvéseihez. A KMP I. kongresszusának előkészítése során dolgozták ki a pártnak a nemzeti kérdésben elfoglalt forradalmi álláspontját, miszerint a nemzeti kérdés megoldását a munkásosztály forradalmi harcával kívánták összekapcsolni. ("Tézisek a KMP nemzetközi feladatairól s a nemzeti kérdésben elfoglalandó forradalmi álláspontról" — Moszkva, 1924. február 20-22.) Kifejtették a dokumentumban, liogy ki kell adni a "dunai tanácsköztársaság" jelszavát, mert a magyarországi probléma csak a szomszédos országok munkástömegeivel való harci szövetségben oldható meg. Ebben a szellemben foglalt állást a KMP I. kongresszusa, amely sokoldalúan elemezte a nemzeti problematikát. Kiemelten kezelte a trianoni bé-