Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
Sike Sándor: Tartalom és forma dialektikájának marxi alkalmazása A tőke 1. fejezetében
_ 7 ama társadalmi rendszerének, melynek legegyszerűbb, tegolvontabb kifejezéseként jelenik ncg a csereérték, Előfejtételezve van az áru használati értéke, de nem a tulajdonosa számára, hanem egyáltaIában a társadalom számára." Az árut mint két meghatározás egységét tételeztük, de ez az egység egyúttal hasadás is, mégpedig az áru fejlődésének megfelelően többszörös hasadás. Mint láttuk, egyrészt az áru méghatározutl tennék és egyúttal megnyilatkozott csereérték, amely a termékek természeti létezési formájával való minden összeRiggésl: levetett. E "kettős különböző lé tűzésének tovább kell mennie a különbségig, a különbségnek az el lenté tig és ellentmondásáig."^ Az ellentmondás, amely az áru mint termék különös természete és az áru mint csereérték általános természete között fennáll, szükségszerű következményként létrehozza a pénzt. így az árul. kifejletten, kettősen, ellentmondásában tételezi. A7 áruntik így két különvált létezési formája van: termék és pénz, ennélfogva "eleve imgábnn foglalja azt a lehetőséget, hogy az árunak ez a két különvált létezési formája nem váltható át egymásra." 1 tz az első szakadás a fai I n lem és IMI ma között, a tartalom és forma különválása, léhát ha tiszta formai folyamatként ábrázol juk, a termék eredeti egysége :i/ áruban szétválik, s ennek a szétválásnak Megjelenése az áru testében mint a termék különös természetében és pénzben mint a csereérték általános természetében jut kifejezésre és ez a szétválás nem más, mint a tartalom és fonna eredeti egységének szétválása. Az eredeti egység felbomlása és az ellenlmnndásig való fejlődése persze nem csak az előbb elemzett vi szunylathan jön létre, hanem maga a csereérték is kettősen létezik: egyrészt mint iirujhatározutt áru, másrészt mint pénz, ami lehetővé teszi a csere aktusának szétválását vételre és eladásra, amelyek egymással szemben most már közömbös formaként egzisztálnak, vagyis megszűnik közvetlen azonosságuk. Fenti hasadással egy másik új viszony lép elő: a csere mozgása elválik a cserélöktől, az áruk elválnak az áru termelőitől. Maga a csere is kettéhasad, egyrészt cseréért való cserére, másrészt árukért való cserére. Végül: "a csereérték a pénzben mint ál ta lános ár u lép minden különös áru mellé, úgy ezáltal egyszersmind a csereérték mint különös áru lép a pénzben (minthogy különös létezése van) minden más áru netté.Ezzel egyúttal azonos lesz minden más áruval, de ez az azonossága egyúttal különbség is,
