Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
Sike Sándor: Tartalom és forma dialektikájának marxi alkalmazása A tőke 1. fejezetében
- 8 hiszen nem lesz azonos egyetlen más áruval sem. Természetesen a termék fejlődése, áruvá válása, a pénzforma kialakulása hosszú történelmi fejlődés eredménye, amelyet csak ezen eredmény ismeretében vázolhattunk. Marx az egyes árut a tőkés termelési mod gazdagságának elemi formájaként állítja elénk. A tőkés termelési mód gazdagság a mint tartalom már bennefoglaltatik az egyes áruban, s maga ez a gazdagság igen sokrétűen összetett jelentéssel bír. Marx és Engels már A néniét ideológiában a polgári társadalmat — a "civil" értelemben vett (sociéte civil), tehát az osztálytársadalmakat — tekinti "minden történelem igazi kohc5já"-nak,^ és ezek közül is megkülönböztetett figyelemmel kísérik a "modern polgári" — azaz a burzsoá -- társadalmat. Mit is takar ez a gazdagság, mi jut kifejezésre elemi formájában, az áruban? Nem más, mint az egyetemesség. Jelenti "egyfelől az egyetemes ipart ... másfelől a természeti és emberi tulajdonságok általános kiaknázásának egy rendszerét, nz nltnlánns ttn!iz19 nosság egy rendszerét", amely túlhajt minden nemzeti korláton és előítéleten, ugyanakkor korlátait önmagában bírja. Persze ez a tart alma az árunak már csak mint végeredméilyben, vagyis a tőkében jelenik meg teljes mértékb en. Azaz: az egyes áru, mint a tőkés termelési mód, a tőkés termelés gazdagságának elemi formája tartalmát tekintve tőke. Mint ki fogjuk mutatni, már ebben az elemi formában is viszonylagos tartalom és forma megkülönböztetése, hiszen az áru, amely a gazdagság, azaz a tartalom a tőke alkotórésze. Sőt ő maga képezi e gazdagság anyagi tartalmát mint használati érték: "Használati értékek alkotják a gazdagság anyagi tartal20 má t bármilyen is társadalmi formája." Tehát az áru mint használati érték nem formaként lép fel, fianem ő maga a tartalom. Elvont szinten lényegében ezt a gondolatot fejti ki. Hegel: "itt a tartalom és forma abszolút viszonya van előttünk, tudniillik átcsapásuk egymásba, úgyhogy a tartalo m nem más, mint a for ma átcsapá sa tartalomba, s a form a nem más, mint a tartalom átcsapás a formába. Ez az átcsapás a legfontosabb rneghatározá21 sok egyike." A magántulajdonon alapuló termelési módok sajátossága, hogy a használati érték megjelenési formája a csereérté k, tehát a használati érték a csereérték anyagi hordozója is. Az áru az tehát, amely konkrét totalitásként tartalom és forma egységét és egyúttal ellentmondásukat önmagában hordja. Ahhoz persze, hogy ez az ellentmondás megjelenhessen, épp arra
