Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

F. V. Cann Kaj Szi: A marxi természetfelfogás és humanista 17. aspektusa Törőcsik Miklós: Valláselméleti kérdések a Gazdasági-filozófiai kéziratokban

- 37 népeknél a nép jellegének megfelelően valósul meg. Újra A hegeli jogfilozófia kritikájához. Bevezeté

s gondolatai villanak itt fel: "Magától értetődik, hogy a mozgás a különböző népeknél aszerint veszi els

ő kezdetét, hogy a nép igaza elismer

t élete inkább a tudatban, vagy pedig a külső világban megy-e végbe, inkább az eszmei vagy pedig a reális élet-e." E) E két utóbbi mozzanat (C és D) nyomán kerül elő az ateizmus kérdése, illetve az ateizmus korlátozottságának kérdése: "A kommunizmus nyomban (Owen) az ateizmussal kezdődik, az ateizmus először még nagyon távol áll attól, hogy kommunizmu

s legyen, mint ahogy ez az ateizmus inkább még elvonatkoztatás." És: "Az ateizmus íilantrőpiája ezért először csak egy filozófiai elvont filantrópia, a kommunizmusé nyomban reáli

s és közvetlenül hatni feszült."

2

9 A továbbiakban a társadalmi alapzat elemzésében adódnak új szempontok: az embert termelő társadalom és a társadalmat termelő ember valamint az ember és természet viszonya ezek. Számunkra az ehhez kapcsolódó tudati mozzanatok az érdekesek. Az ember társadalmisága alapján az egyéni tudat és a közösségi tudat viszonyát fogalmazza meg Marx: "Az én általáno

s tudatom csak elmélet

i alakja annak, aminek a reáli

s közösség, társadalmi lényeg az eleve

n alakja, míg manapság az általáno

s tudat elvonatkoztatás a valóságos élettől és mint ilyen azzal ellenségesen lép szembe. Ezért az én általános tudatomnak a tevékenység

e is — mint olyan — az én elméleti létezésem mint társadalmi lényé". itt a gondolkodás elidegenedettsége kap hangsúlyt, amelynek azonban az alapzata a reális életfolyamat. A következőkben viszont éppen erre kerül a hangsúly. "Nembeli tudatkén

t igazolja az ember az ő reális társadalmi életé

t és csak valóságos létezését ismétli meg a gondolkodásban, mint ahogy megfordítva a nembeli élet a nembeli tudatban van igazolva és általánosságban, mint gondolkodó lény, 31 van magáért-valóan." A társadalom, az egyén és a tudat totalitása valamint az egyén totalitása, a társadalmi létezése és tudatának kapcsolata a következő lépés. "Az ember — bármennyire egy különö

s egyén is ..., és éppen különössége teszi őt egyénné és valóságos egyén

i közösségi lénnyé — éppannyira totalitás is, az eszményi totalitás, a szubjektív létezése a gondolt és érzett társadalomnak magáért-valóan, mint ahogy a valóságban is mind a társadalmi létezés szemléleteként és valóságos élvezeteként, mind pedig az emberi életnyilvánítás totalitásaként léte-