Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/13)

Franczia Tamás: A kvantummechanikai impulzus eltolási szimmetriá-val történő bevezetéséről II

- 54 A fizikai mennyiségek szimmetriákkal történő bevezetésekor a kvantummechanikai axiómák, tételek és definíciók sorrendje valamelyest el kell, hogy térjen az egyetemi oktatásban megszokottól, esetenként új axiómákat, tételeket és definíciókat kell alkotnunk, a hagyományos felépítés néhány axiómája pedig tétellé válik. (Pl.: A Heisenberg-féle felcserélési relációk). Bizonyos axiómák kimondását pedig éppen a szimmetriák motiválják. A tanulmány első részében a kvantummechanikai impulzus szimmetriával való bevezetéséhez szükséges axióma-, definíció- és tételrendszer első részét közöltük, az alábbiakban folytatjuk a szükséges axiómák, tételek és definíciók megadását. A tanulmány első részében bevezettük az l-re normált v> - függvényt, melyet a továbbiakban állapotfüggvénynek nevezünk, és ennek birtokában az (1) egyenletet, melyet állapotegyenletnek, másképpen időtől függő Schrödinger-egyenletnek hívunk. Jelen munkában viszont az (1) egyenlet segítségével adjuk meg az l-re nem normálható y/-függvény fogalmát. Ehhez előrebocsátjuk az első rész néhány következményét. Ha a III. axiómában létezőnek posztulált részhalmazok közül kiválasztunk egy tetszőleges részhalmazt, akkor teljesül az, hogy a részhalmaz minden egyes elemének tetszőleges konfigurációs térbeli ponthoz, tetszőleges időpillanathoz tartozó megtalálási valószínűsége egyenlő az adott részhalmazhoz a III. axióma alapján rendelt v-függvényből képzett ifj^yj kifejezésnek a tetszőlegesen választott konfigurációs térbeli pontban és a tetszőlegesen választott időpontban felvett értékével. Ha most a részhalmazon belüli elemek megtalálási valószínűségeit az