Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/11)
Perge Imre: A matematikai analízis néhány filozófiai problémájáról
- 158 olyan oldalait. "Hogy az egyes jelenségeket megértsük, ki kell ragadnunk őket az általános összefüggésükből és elszigetelten kell szemügyre vennünk őket, akkor a váltakozó mozgások közül az egyik okként, a másik okozatként fog megjelenni". (Engels: A természet dialektikája 241. old.) Az ok és okozat kölcsönös viszonyban álló fogalmak. Az okság pedig olyan jelenségkapcsolat, amelyben az egyik létezését minden esetben követi a másik létrejötte. Mint már említettük a függvény, és a funkcionális Összefüggés fogalma amely ugyancsak a jelenségek objektív létező összefüggéseit tükrözi, az okozati függésből fejlődött ki. y = fix) Az ok és okozat összefüggése kölcsönös, a kettő kölcsönhatásban van; nemcsak az történik, hogy az ok létrehozza az okozatot, hanem az okozat aktívan hat az okra, megváltoztatja az okot. A kölcsönhatás folyamán az ok és okozat helyet is cserélhet. Ez adta a gondolatot az inverz függvény bevezetéséhez x = fCy) Végül az is ismeretes, hogy az okozat újabb jelenségek okává válik és így ismétlődve létrejöt az oksági láncolat, amelynek az analízisbeli megfelelője az összetett függvény. y = f 1<f 2Cx)) A függvényláncolat, amelynek segítségével a függvényt megadjuk természetesen több láncszemből is állhat. Hangsúlyozni szeretnénk viszont, hogy az ok-okozati összefüggés és a függvénykapcsolat matematikai fogalma között lényeges különbség van. Míg az okozati függés elve feltételezi az összes vagy a legfontosabb tényleges okok kiválasztását, amelyek az ismert okozatra vezetnek, addig a függvénykapcsolat pusztán a mennyiségek közötti kapcsolatot adja meg,
