Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/09)

Pozder Péter: Eger közigazgatási területének változatai

23 1. táblázat Heves és Külső Szolnok vármegye járásai 1868-ban Járás Lélekszám (fő) Terület (négyszögmérföld) Mátra Gyöngyös Tarna Tisza 29003 58855 90995 142684 13,19 14,85 23,72 65,66 Összesen: 321537 117,42 Háromszáz évig tartott a két vármegye fúziója, majd 1867-ben szétváltak

. Ezután Heves vármegyének maradt 116 községe 208000 lakossal, 73 négyszögmérföld területtel. (B0R0VSZKY S. 1909.) A 19. században jelentősebb határváltozások nem történtek, csak 1884-ben a Borsod megyei Felsőtárkány községet — amely Egertől északkeletre fekszik — Heves megyéhez csatolták. A kiegyezés után meginduló kapitalista fejlődés új közigazgatási szervezetet igényelt. Ezek Heves megyében a feudalizmusban kialakult központokra épültek, mivel itt új gazdasági központok nem jöttek létre. Ebben az időszakban a megye közigazatásában csak kisebb belső változások történtek. A felszabadulás után az ideiglenes Nemzeti Kormány a magyar közigazgatás területi beosztásának ideiglenes rendezéséről döntött. Eger szempontjából is érdemleges változást hozott, mert a közvetlen környezetében lévő Andornaktályát, Ostorost, valamint északon Bélapátfalvát, Balatont, Borsodszentmártont (ma. Bükkszentmárton), Mónosbélt Borsod-Gömör vármegyéből Heveshez csatolta

. Az ideiglenes rendezésről szóló rendeletet csak részben hajtották végre, így csak az 1950-es átfogó közigazgatási rendelet hozott eredményt. Eszerint Heves megyétől Szolnok megyéhez csatolták