Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/09)

Pozder Péter: Eger közigazgatási területének változatai

- 24 a tiszafüredi járás Tisza balparti községeit: Nagyivánt, Örvényt, Tiszafüredet, Tiszaigart, Tiszaőrsöt, Tiszaszőlőst. Nógrád megyéhez került: Hasznos, Pásztó, Szurdokpüspöki, Tar, Nagybátony, Maconka, Mátramindszent, Dorogháza és Szuha. Heves megyéhez csatolták: Pest megyéből Boldog és Kerekharaszt községeket, Nógrád megyéből Lőrincit, Zagyvaszántót, Herédet és Nagykökényest, Borsod-Gömör megyéből Borsodszemerét (ma: Mezőszemere), Egerfarmost, Noszvajt, Novajt, Szihalmot, Szilvásváradot és Nagy

visnyót. E jelentós rendezés óta a megye határai nem változtak, csak a járáshatárok módosultak. Az Egert is érintő változások a következők voltak: 1961-ben Felnémet községet Egerhez csatolták

, 1966-ban a pétervásárai járást az egrivel összevonták, 1972-ben Eger városkörnyéki településének minősítették Felsőtárkányt, Noszvajt, Szarvaskőt

, így irányítás és fejlesztés szempontjából szorosabban a városhoz tartoznak. 1984. január elsejével a járások megszűntek. Az Egri járás területi és népességszámának változásait az 1. ábra és a 2. táblázat mutatja be. 2. táblázat Az Egri járás népességszám változásai 1890-1980 között Év A települése

k Eger Összesen száma lakosság

a (Felnémettel együtt

) 1890 23 38 390 23 964 62 354 1920 26 48 592 30 902 79 494 1949 32 63 329 31 844 95 173 1960 25 40 975 38 671 79 646 1970 48 71 018 47 960 118 978 1980 48 69 413 60 897 130 310