Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/08)

Radics Lajos — Gáti János: Fajta használat és fajtaváltás Szabolcs- Szatmár megye almatermesztésében

- 47 RADIC5 LAJOS — GÁTI JÁNOS FAJTA HASZNÁLAT ÉS FAJTAVÁLTÁS SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE ALMATERMESZTÉSÉBEN Magyarország legnagyobb télialma termő területe a Szabolcs-Szatmár megyei termőtájban van. Itt található az ország gyümölcstermő területének 26 százaléka, az alma 50 %-a. Az alma termesztése és exportja az egész gyümölcstermesztési ágazat sikerességét befolyásolja. Szabolcs-Szatmár megyében jelenleg 600 ezer tonna almát termelnek az állami gazdaságok, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a háztáji és egyéni gazdaságok. E volumen alapvetően szükséges az export, a hazai friss fogyasztás és az ipar ellátása érdekében. Az alma termesztőknek a jövőben is az. az alapvető feladatuk, hogy az export és a hazai felhasználás igényeit a legjobb minőségű áruval elégítsék ki. A gazdaságosság alapfeltétele pedig a minél kisebb ráfordítással elérhető, minél nagyobb hozam. E kettős érdekeltséget a megye jelenlegi fajtaösszetételével csak részben lehet biztosítani (GYÚRÓ 1980) szerint a hazai almatermesztésre a gazdaság fajtaszoriment és a szegényes fajtahasználat ellentmondása jellemző. E megállapítás Szabolcs-Szatmár megyére is igaz. A megye árugyömölcseiben 1960-ig 10-15 almafajtát termesztettünk. Ma három fő fajtát — a Jonathánt, a Starkingot és a Golden Delicioust — termesztünk. Az almaültetvények fajtaszerkezetét az adott időszakban dolgozó termesztést irányító szakemberek szemlélete, ismerete határozza meg.