Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/08)

Radics Lajos — Gáti János: Fajta használat és fajtaváltás Szabolcs- Szatmár megye almatermesztésében

- 48 A felszabadulást követő időszakban, majd a hatvanas évek közepéig szemléletünket az országnak sok elismerést biztosító Jonathán fajta határozta meg. Ebből adódott, hogy Szabolcs-Szatmár megyében 70-80 %-ban Jonathán fajta szerepelt az ültetvényekben. Felismerve ennek hátrányát a következő 15 éves periódusban létesített almaültetvények fajtaösszetétele változott, de még így sem lehet alapvetően megváltoztatni az áruként jelentkező alapmennyiség fajtaösszetételét. Példaként említem, hogy • 1950 és 60 között 80 % 1960 és 70 között 75 % 1970 és 80 között 70 % 1980 és 85 között 70 % volt a Jonathán fajta aránya az árumennyiségben. A megye hagyományos almatermesztése az utóbbi két évtizedben jelentős változáson ment át. A nyári és koraőszi almafajták a termesztésből szinte teljesen eltűntek, illetve a fajtákból jelentős új telepítések nem történtek. így alakult ki a jelenlegi helyzet, hogy Szabolcs-Szatmár megye télialma termesztésre rendezkedett be, amelyben a termőgyümölcsök arányát tekintve — domináns fajta a Jonathán. A fajtához való ragaszkodásunk abból adódik, hogy a korábbi évtizedekben igen szegény megyének a pénz bevétele a világhírű "Szabolcsi Jonathán" almából származott. (Gáti 1974) A jelenlegi fajtaszortiment azonban nem ad lehetőséget sem a szüreti időszak megfelelő széthúzására, sem az alma mérete, színeződése, íze iránt fokozódó bel- és külfödi igények kielégítésére.