Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/08)

Pető György: A technikai irányú hazai főiskolai tanárképzés jellem-zői a kezdeti időktől a technika szak kialakulásáig

- IB - a fiúiskolákban "Mezőgazdasági és ipari ismeretek", gyakorlati tárgy a "Kézimunka"; - a leányiskolákban "Háztartási és nevelési ismeretek", és "Női kézimunka". Az általános iskola 5-8. osztályaiban az első tanterv szerint az alábbi technikai irányú tantárgyak szerepeltek választható formában (3): - gazdasági gyakorlatok; - műhelygyakorlatok; - kereskedelmi gyakorlatok; - háztartási gyakorlatok; - mértani rajz. A technikai jellegű elméleti és gyakorlati ismeretek tanítása terén az általános iskolához a felszabadulásig működő polgári iskolák voltak leginkább hasonlók. A polgári iskolák tanárainak képzése vált hazai viszonylatban elsőként főiskolai szintűvé. Érthető, hogy az általános iskolai tanárok képzésére szolgáló főiskolák kialakításánál is a polgári iskolai tanárképzés szolgált kiindulásul. A továbbiakban ezért tekintjük át először a polgári iskolai, majd az általános iskolai tanárképzés technikai irányú szakjainak jellemzőit. A polgári iskolai tanárképzés technikai jellegű szakjai Polgári iskolai tanárképzésről tulajdonképpen 1918 óta beszélhetünk, mert" akkor nyilvánították főiskolákká az addigi polgári iskolai tanítóés tanítónőképzőket. Bevezették ugyan 1920-tól a szabadon választható mellékszakok között férfiak részére a szlöjd jellegű kézimunká

t (4), de komolyabb fejlődés csak 1928 után következett, amikor a két budapesti állami tanárképzőt Összevonva Szegedre helyezték át négyéves képzési idővel. Kötelezően választhatóvá tették a mellékszakokat 1934-től, közöttük ekkor már két technikai jellegű volt, a kézimunk

a és a mezőgazdaságtan férfiak részére. Ezt követően a mellékszakok között bevezették 1935-től a női kézimunkát

, 1941-től pedig a háztartás-gazdaságtan

t is (5). Ezek a