Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/07)

Szilva Jánosné: A női úszó- és fürdőkultúra történeti problémái

- 30 szép Nausika és leánytársai "a tengerben megfürödnek és fényes olajjal megkenekedtek..(Devecseri ford. VI. ének 96. sor). A makedón nők állítólag olyan jól úsztak, hogy a férfiakat is legyőzték. A vízben csoportos felvonulásokat tartottak, ezek lehettek a mai műúszás ősei. A görögök versenyszerűen nem foglalkoztak az úszással, az olimpiai versenyszámok között nem szerepelt. Vannak, akik vallási okokra vezetik vissza, mások szerint féltek a tenger istenétől. Csakhogy ezek a találgatások nagyon meseszerűek. Az általunk ismert görög nép már nem félt a tengertől, mint ahogy nem félt az erdők isteneitől sem. A korszerű történetírás szerint, amikor a görög avatáspróbák rítusai kialakultak, a görög törzsek még olyan területen éltek, ahol nem volt létszükséglet az úszáspróba. így az úszás szükségszerűen kimaradt az avatási és kiválasztási próbákból kinőtt olimpiák műsoráról is. Hasonlóképpen kimaradt a tánc, a vívás és a labdajáték is. Azt pedig aligha lehetett állítani, hogy a görögök féltek a tánc, a kard és a gömb istenétől. A róma

i szokás joga a kultuszon túlmenően már közegészségügyi szempontoknak megfelelően írta elő a fürdőépítést és ingyenessé tette a fürdők látogatását. Az ókori római irodalomban is gyakran olvashatunk úszó nőkről. Ovidius az egyik versében Arethusa nimfa úszómozdulatait említi. Agrippnáról, Néró édesanyjáról feljegyezték, úszva menekült s szerencsére partot ért, amikor fia hajótörést színlelve meg akarta Öletni. A csodálatos, szinte luxuskivitelű fürdők már a császári Róma fejlett fürdőkultúrájának bizonyítékai. Augusztus pl. olyan fürdőt épített, ahol tengeri ütközeteket is lehetett bemutatni. A Colosseumot vízzel árasztották el, s fürdőruha nélküli leányok mutattak be a mai vízirevűhöz hasonló gyakorlatokat. A birodalom hanyatlása idején a nők és a férfiak együtt fürödtek. Az előkelőségek fürdőélete gyakran orgiákba torkollt. Az úszóélet elsorvadásához nem ez vezetett, hanem azok a társadalmi problémák, amelyek a birodalom szétesésével éleződtek ki. A kereszténység megjelenésével az egyházatyák egy része elítélte a római életformát, helytelenítette a közös fürdést, sőt még a vízirevű nézést is. Akadtak olyanok is (pl. Szent Jeromos), akik még a mosdást is ellenezték. A középko

r kezdetére a vallási