Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/07)

Szilva Jánosné: A női úszó- és fürdőkultúra történeti problémái

- 28 számos olyan —azóta elfelejtett — úszásfajtát is, amelyben segédeszközök," állatbőrtömlők, fadarabok, nádkötegek játszottak főszerepet. Az előbbiek cáfolják azokat az állításokat, amik a mellúszás elsődlegessége mellett foglaltak állást. Nicolas Wynmann a békatempót utánzó mellúszást tartotta a legrégebbinek, azt azonban elfelejti, hogy a vízbeeső ember természetes életfenntartó reflexei sokkal inkább a "kutyaúszást" és a víztaposást váltják ki, mint a mellúszás bonyolult modelljét. Az úszástól eltérően a gyógyítási tapasztalatok vezettek el a különféle "szakrális" fürdőkúrák kialakulásához. Hogy miért szakrális a legrégibb fürdőkultúra? Ennek egyetlen magyarázata van: az emberi közösségeket együttesen csak valamiféle isteni akarat, magyarán a túlvilágban vetített ideológia segítségével lehetett ráhangolni a célszerűbb cselekvésformák gyakorlására is. Tény, hogy az ókorból fennmaradt írásos és tárgyi emlékek minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a testápolás, az úszás hozzátartozott mindkét nem életéhez. Az ókori művelt népek az enyhe, sőt az év nagy részében az igen meleg éghajlat miatt, s mert kiterjedt tengerpartok állottak rendelkezésükre, nagy fürdőkultuszt űztek. A különböző korokban felszínre került fürdők romjai'az ókori Indiában is fejlett fürdőkultúráról tanúskodnak. Babilonban lefolyóval rendelkező fürdőket is találtak. Egyiptom uralkodó osztályainak lányai és fiai számára vallásos kötelesség volt a nílusi fürdés. Itt született meg a mai értelemben vett higiénia és testápolás tudománya is. A női úszásnak szép példái azok az illatszeres edénykék, amik úszó nőalakot ábrázolnak. (1. kép) 1. kép. Illatszeres edényke úszólánnyal i.e. 1400 körül.