Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/06)

Kriston Pál: Vasútépítések Heves megyében a dualizmus korában

- 40 Az 1850-es évek vasút-politikája Hiába volt már korábban vasúti törvényünk, s hiába kezdte el Széchenyi 1848-as minisztersége idején államkölcsönnel megvalósítani nagyformátumú vasútépítési elképzelését, a győztes hatalom 1849 után más célok és érdekek szem előtt tartásával folytatja a vasútépítést a "magyar tartományban". Széchenyi elképzeléséhez hasonlóan az abszolutista kormányzat állami kézbe veszi a vasútépítést, majd néhány év után a pénzügyi helyzet romlása következtében az építések terhét leveti a válláról s 1854-ben törvényben biztosítja a magántöke részvételét a vasúti munkálatokban.

3 Koncessziókat ad, s a kamatgaranciális rendszer bevezetésével már szinte az induláskor a hasznot is garantálja a jórészt külföldi tőke számára. Az alakuló három nagy vasúttársaságtól "mindössze" azt kéri cserébe, hogy azok saját üzleti érdekeik mellett a birodalmi hadvezetés szempontjait s Magyarország gazdasági és politikai beolvasztására irányuló kormányzati törekvéseket is vegyék figyelembe a vasútvonalak irányának kijelölésekor.

4 Az első remény Heves megye fő vasúti vonalának kiépítésére 1856-ban alakult meg a Tiszavidék

i Vasúttársaság, melynek engedélyokmányában benne szerepel a Heves megye fő vasúti vonalának számító pest— 5 miskolci gőzerejű vasút kiépítésének kötelezettsége is. A vasúttársaság meg is építi többek között a Szolnok-Debrecen, Debrecen-Miskolc, Miskolc-Kassa vonalakat, csak éppen a pest-miskolci vonal kiépítését hagyja el. A pest-miskolci vasúti összeköttetés megteremtésétől igen sokat remélő Borsod és Heves vármegyék csalódása érthetően nagy volt, amikor a Tiszavidéki Vasúttársaság korábban vállalt kötelezettsége — hogy e vonalat 1862-ig kiépíti — ellenére az észak-keleti összeköttetést, Miskolc bekapcsolását a vasúti hálózatba Debrecenből kiindulva teremtette meg. A Pesti Napló 1862-es egyik számában Kormos Béla a Vasúttársaságot azzal vádolta, hogy országunk érdekeivel ellentétben cselekedett, amikor a Pesttől Miskolcig húzódó egyenes pálya helyett egy roppant félkör által