Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/06)

Bozsik Rafael: Megjegyzések Augustinus történetszemléletéhez

- 9 bűnt. Az emberi bűn keletkezésmechanizmusa nem egyéb, mint az isteni értékrend megszegése. Ugyanis az ember számára egyetlen abszolút érték lehetne valójában, — ami a létezők hierarchikus rendszerében elfoglalt helyéből következne — ez pedig nem más, mint az Isten. így írja: "... az eszes teremtményeknek nincs más java, mely által boldog lehetne, csak Isten". H Tehát az ember ott és akkor követi el a bűnt, amikor értékválasztásában a "... természetek fokozatainak rendjével ellentétben a legfőbbtől a kisebbhez megy át". A cél ilyen sajátos deminűciója akkor következik be konkrétan, amikor az ember az anyagi javakat, azok megszerzését emeli önmaga legfőbb értékévé. Az anyagiakhoz való helyes viszonyt a léthierarchia ember számára rendelt szintjén ható — isteni eredetű természeti törvény szabja meg. E törvény funkcionálása szorosan összefügg az augustinusi béke fogalmával. Az Augustinus által vázolt rendszer minden fokán a béke a kulcstényező. Bár ő itt a "pax" szót használja, a fogalmi tartalmat talán az "otium" jelentésének hozzáadásával fedné pontosabban. Az augustinusi béke sokkal magasabbrendű, sokkal általánosabb fogalom, hogysem azt csak a fegyvernyugvásra szűkíthetnénk; jelentéstöbblete más szövegrészekre vonatkoztatva fedhető fel teljesebben. Legtömörebben úgy foglalhatnánk össze a gazdag árnyalatú jelentést, hogy a béke szerzőnknél olyan állapot, amelyben minden létező a számára megszabott természeti és isteni törvények értelmében funkcionál (tehát a részére kijelölt léthierarchiabeli szinten és az ott jellemző törvények szerint). Ez a békének csak az általános megfogalmazása, azonban a teremtmények egy-egy szintjén más-más módon, formában konkretizálódik. Egy magasabb szférában jelen van ugyan az alsóbbra jellemző béke, de csak alárendelt szerepben, mert fölötte az illető magasabbrendű béke uralkodik. A földi lények között legfölül az ember található, ő a lélekkel bíró eszes lények csoportját képezi. Ezen fokozaton belül meglehetősen összetett a helyzet. Szerzőnk alapként kimondja: "És mivel, míg a halandó testben zarándokolunk a test vagy lélek, vagy mindkettő békéjét a halandó és a halhatatlan Isten között fennálló békére kell visszavezetnünk.""^ Itt a meghatározó tehát a transzcendencia irányába mutató "béke", aminek tartalma "... ren17 des engedelmesség a hitben". Ennek alárendelten létezik az eszes lények szintjén belül, egy "horizontális" irányban érvényes béke is, amely "... az ismeretek és a cselekedetek összhangja". A nemre mint összességre