Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/06)
Kriston Pál: Vasútépítések Heves megyében a dualizmus korában
- 46 dektársainak az eger—poroszlói lóvonatú vasút kiépítése iránti engedélykérelme," 5 0 hiszen így arra hivatkozhatott, hogy a munkák azért nem kezdődtek el, mert "biztos kilátás volt arra, hogy a szárnyvonal építését egy magántársulat állami kamatbiztosítás nélkül fogja elvállalni.""^ Visontai Kovách ezen lépése, melynek esetleges megvalósítása esetén a város elesne egy már törvényben szavatolt, korszerű gőzvasúti pálya kiépítésétől, tovább fokozta az ingerült, türelmetlen hangulatot Egerben. A tét tehát nem volt kicsi, mert ha Visontai, mint az országos lóvonatú vaspályák építésére alakult társulat ideiglenes elnöke meg tudja nyerni 32 tervüknek a minisztériumi szakértőbizottságot , Eger még 1870-ben is lóvasúttal lett volna kénytelen beérni. Eger szerencséjére a szakértőbizottság csak a Füzesabony-Poroszló közötti szakaszra javasolta az engedély terv szerinti megadását. A Füzesabony-Eger szakaszra a tervek olyan átalakítását kérték a vállalkozóktól, hogy a pályát később gőzerejű vasúttá lehessen kiépíteni. Visontai még az évben az építési tőke beszerzésének sikertelenségére hi33 vatkozva visszalépett a vonal kiépítésétől. A minisztérium most már Csiky ismételt interpellációi miatt is elővette a szárnyvonal építésének ügyét. Előbb versenytárgyalást írt ki, melyen a Pesti Népbank ajánlata volt a legkedvezőbb, de a pénzintézet röviddel utána visszalépett." 5 4 Az 1871. februári újabb versenytárgyalást Riesbach Károly porosz vállalkozó nyerte meg, de mivel hazánkban ismeretlen volt, egy magyar bankház kezességét kellett volna megszereznie. Ez nem sikerült neki, s így a minisztérium a versenytárgyaláson hozzá legközelebb álló Angol-Magyar Banknak adta a vonal kiépítését. Az átadási határidő: 1872. október l-e volt. Az építési terv ismeretessé válása után valóságos városi vita bontakozott ki az egri vasútállomás helyéről. A terv a pályaudvart mélyen az érseki kertbe nyúlva helyezte volna. Az érsek sürgősen levelet írt a közlekedési 35 miniszterhez, s azt kérte, hogy a pályaudvar ne a tervezett helyen, hanem "attól 140 öl távolságra helyeztessék el." Kérését olyan érvekkel támasztotta alá, hogy a város közönsége így "megfosztatna azon százados üdítő élvezettől, melyet a kert látogatása, népünnepélyek rendezése révén élvez." A városi sajtó is különböző véleményeket ütköztet, érvel, vitázik, majd
