Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/06)

Nagy József: A munkáspártok és a Nagyatádi-féle földreform

- 109 végül az ország talpra állítása csak az októberi földreform program meg18 valósítása által biztosítható." Ez nagyon szépen hangzik agitációs célból, és látszólag pótolja a párt földreform programját is. A pártvezetőség azonban ebben is, — mint számos más kérdésben — sajátos tudathasadásban szenved. Elfelejtették ugyanis, hogy 1918. őszén a Buza Barnaféle földreform megjelenése azért késett hónapokon keresztül, mert az SZDP a nagybirtok paraszti magántulajdonba adásával nem értett egyet. A novellatervezet általános vitájában még hat szociáldemokrata képviselő vett részt. Közülük Farkas István azon túlmenően, hogy a javaslatot elvetette, semmi érdemlegeset nem mondott. Várnai Dániel erőteljesen bírálta Nagyatádi Szabót, aki a tervezet előkészítésénél túlságosan nagy beleszólást engedett az OMGE-nek, s ezzel semmivé tette a novella várható pozitívumait is. "Mit akar megmenteni ez a novella, mit akar helyre ütni, mit akar jóvátenni, vagy jobbá tenni? Hiszen mondottam, az alaptörvény igen erős és öntudatos abban a célban, hogy a birtoktalan mezőgazdasági népességet földhöz ne juttassa, a nagybirtok rendszert megmentse és ha miniszter úr mégis szükségét látta a novellának, akkor ez az ő részéről semmi egyéb, mint beismerése annak, hogy az alaptörvény távolról sem olyan mint amilyennek az ő régi elgondolásai szerint lennie kellene. Sem az alaptörvényben, sem a novellában nincsen semmi a földmívelésügyi miniszter úr földreform programjából, de annál több van miniszter úr végze19 tes gyengeségéből." Györki Imre terjedelmes hozzászólásában konkrét 20 példákon keresztül mutatta be a hivatalok visszaéléseit. Klárik Ferenc csak demokratikus földreformot tudott elképzelni, "úgy, ha a házhely és földigénylőket nemcsak földdel és házhelyekkel látjuk el, hanem ellátjuk pénzzel is, a földhöz való munkaszerszámokkal és állatállománnyal. Más21 képpen ezt a kérdést becsületesen és jól megoldani nem lehet." Klárik a progresszív vagyonadó bevezetésében látta a megoldás kulcsát. Az általános vita utolsó napján, december 15-én szólalt fel Vanczák János és Propper Sándor. Vanczák beszédének kezdetén azt bizonygatta, hogy a párt 1918. őszén is a földosztás híve volt és az jelenleg is, mert "ha az orosz bolsevikok magántulajdonul oda tudták adni az orosz termőföldet, akkor nekünk magyarországi szociáldemokratáknak sincs semmi kifo22 gasunk az ellen, ha az nálunk hasonló képpen fog megtörténni". A továbbiakban azonban kifejtette, hogy nem hisz abban, hogy a jelenlegi tör-