Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Kiss László: Lenin nemzeti kérdésben elfoglalt álláspontja kiala-kulásának és fejlődésének néhány kérdése 1912 előtt

- 89 zetiségek teljes egyenlőségének és egyenjogúságának a követeléseitől, amelyek már Lenin 1895 decemberében írott programtervezetében is szerepeltek (LÖM. 2. 83. o.) -- az OSZDP II. kongresszusát megelőző programmunkálatok és elméleti viták heteiben-hónapjaiban épült be a lenini nemzeti koncepcióba és vált annak központi fontosságú részévé, állandó elemévé. Lenin akkori felfogása szerint bár a szociáldemokraták a saját programjukba is beveszik és elismerik ezt a polgári demokratikus követelést, de a szociáldemokrácia (mint a proletariátus pártja) "nem a népek és nemzetek önrendelkezésének, hanem minden egyes nemzetiség proletariátusa önrendelkezését tekinti pozitív és legfőbb feladatának". (LÖM. 7. 99, 100, 220, 227. o.) A proletariátus dolga és érdeke ugyanis nem az, hogy nemzetileg megossza és szétforgácsolja a proletariátus erőit, politikai harca egységét, hogy "jelentéktelen és olcsó" pillanatnyi sikerek kedvéért feláldozza a munkásosztály állandó érdekeit. Ellenkezőleg: a nemzeti kérdés proletár megoldása éppen azt követeli meg, hogy minél szorosabban egyesüljön, egybeforrjon a soknemzetiségű szociáldemokrácia és proletariátus, hogy minél nagyobb küzdőtéren harcolhassanak a demokratikus köztársaságért, mert csak a legteljesebb és legszorosabb szövetség biztosíthatja a teljes politikai és gazdasági felszabadulást. (LÖM. 7. 99, 220, 225, '227. o.) Az 1903 utáni években a pártprogram 9. pontját, akárcsak az összes többi nemzeti követelést is, Lenin a demokratikus és szocialista forradalomért harcoló proletariátus osztályharca érdekeinek rendelte alá. Azt is kifejtette, hogy ezt elsősorban "negatív" kötelességként kell felfogni. Olyan programpontként, amely az önrendelkezés szabadságát gátló mindenféle önkény és elnyomás ellen irányul, de nem tartalmazhat semmiféle kötelezettségvállalást valamely nemzet konkrét önrendelkezése támogatására. (MUCSI 1970, 1134. o.) "Egyes kivételes esetekben", "bizonyos körülmények között" stb. (amelyek egyébként Leninék véleménye szerint a XX. század elején nem álltak fenn) ugyan a szociáldemokraták is támaszthatnak és támogathatnak "aktívan" is olyan nemzeti követeléseket, amelyek egy új burzsoá osztállyállam megteremtésére vagy az állam teljes politikai egységének egy gyengébb föderatív egységgel való felváltására irányulnak, de mégis úgy látta, hogy ezeknek a nemzeti törekvéseknek a valószínűsége, hasonlóan a szabad és független lengyel köztársaság követeléséhez, a (kö-