Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Kiss László: Lenin nemzeti kérdésben elfoglalt álláspontja kiala-kulásának és fejlődésének néhány kérdése 1912 előtt

- 87 vagy hasonló élet- és létfeltételeikből eredően — az ugyancsak nemzetközi proletariátus különböző nemzetekhez tartozó osztagait is stb. (LÖM. 1. 220-221, 391, 401-402, o.; LÖM. 2. 81-82, 88-90, 94, 197, 202.; LÖM. 3. 48-49, 290-293, 332-355. o.; LÖM. 4. 170. o.). Ebből a felfogásból következően Lenin úgy tartotta, hogy az 1861 utáni Oroszország gazdasági és nemzeti fejlődését is jellemzik ugyan bizonyos sajátosságok, az elmaradottságából fakadó eltérések, de egészében véve — mivel ezek a sajátos vonások "nem lépik túl a fajtabeli különbségek kereteit..." (LÖM. 2.232. o.), az oroszországi tőkés fejlődésre is ugyanazok a közös vonások, általános tendenciák a jellemzők, amelyek Nyugat-Európát jellemezték és jellemezik. (LÖM. 1. 195-196, 250-251, 275277, 401-402. o.; LÖM. 2. 208-209, 212-213. o.; LÖM. 3. 291-293. o.) Rámutatott, hogy a "tisztán kapitalista" iparban, konkrétan pedig a déloroszországi bányavidék és a Kaukázus 1861 után dinamikusan fejlődő iparában (s egyre inkább Közép-Ázsiában és Szibériában stb. is) már "ismeretlen fogalom a hagyomány, a rendiség, a nemzeti megkülönböztetés". Az orosz kapitalizmus ugyanis, bevonva a Kaukázust a nemzetközi tőkés áruforgalomba, "megszüntette helyi sajátosságait — az ősi patriarchális elszigeteltség maradványát". (LÖM. 3. 553, 454, 455. o.) Lenin tehát az 1890-es években — Rosa Luxemburg első jelentősebb gazdaságtani művéhez hasonlóan — leginkább annak a (be)bizonyítására törekedett, hogy mi nem sajátos az oroszországi gazdasági és nemzeti fejlődésben, hogy ez a fejlődés is mennyire tisztán és előrehaladottan tőkés jellegű már. (BEREND 1984. 23, 28. o.) Leninnek ez a fenti álláspontja — például az agrár-, parasztkérdésben már 1899 őszén megindult szemléletváltozástól eltérően — alapjában véve egészen 1913-19.14-ig változatlan maradt. Hasonlóan ahhoz a inarxi-engelsi fogantatású alaptételhez, hogy a tőkés fejlődés útján járó Oroszország társadalma is már két alapvető osztályra, két ellentétes érdekű "nemzet"-re szakadt és szakad szét. (LÖM. 1. 90, 236. o.; LÖM. 2. 177-182, 209. o.; LÖM. 3. 558. o.; KRUPSZKA3A 1959, 66. o.; LÖM. 11. 270. o.; LÖM. 16. 436. o.) Az elmondottakból következően Lenin nemzetfogalom értelmezése már 1903 körül tartalmazta ugyan a nemzet legfontosabb ismérveit (a gazdasági, területi és nyelvi közösséget, valamint az erősen körülhatárolt, másodlagos .ismérvként kezelt "lelki alkat"-ot), de nem adott egy saját, részletes nemzetfogalom