Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Kiss László: Lenin nemzeti kérdésben elfoglalt álláspontja kiala-kulásának és fejlődésének néhány kérdése 1912 előtt

- 86 többnyire kifejtetlenül és vázlatosan érintette a nemzeti kérdés bizonyos alapelveit és vonatkozásait. (MÁTÉ 1985, 21-40. o.) A századfordulóig terjedő időszakban írott műveire úgy véljük általánosan jellemző volt az a — már 1893-ban megfogalmazott — gondolat, hogy "már ez idő szerint is a kapitalizmus határozza meg Oroszország gazdasági életének alapvető jellegét" (LÖM. 1. 97. o.), s hogy az élet más területein is túlsúlyra jutottak már a tőkés viszonyok (KIRSCHNER 1971, 14. o.). Ebben az időszakban Lenint — aki a marxi dialektikus módszernek és elméletnek azt az egyedül lényeges vonását emelte ki, hogy az "a társadalmat élő, folytonos fejlődésben lévő szervezetnek" tekinti, s hogy ennek következtében (is) a tőkés rendnek történelmileg "szükségszerűe

n át kell változnia szocialista renddé" (LÖM. 1. 151, 144, 158. o.) — nem annyira az oroszországi kapitalizmus jelene, adott konkrét állapota érdekelte még. Sokkal inkább a jelen jövőbe mutató vonásaira, tendenciáira, a pusztulásra ítélt kapitalizmus történetileg átmeneti jellegére (LÖM. 2. 240-241. o.; LÖM. 3. 293, 300. o.), a tőkés fejlődés egyirányú (az élet minden területén a centralizáció, az integráció, az asszimiláció stb. irányába mutató) folyamataira, tendenciáira helyezte a hangsúlyt. A kapitalizmus fejlődésének arra a — már a "Kommunista Kiáltvány"-ban megfogalmazott, s Lenin által 1913-14-ben a tőkés nemzeti fejlődés második tendenciájának nevezett — történelmileg haladó folyamatára, amely véleménye szerint gyorsan megszüntet minden (a kapitalizmus előtti viszonyokra jellemző) tespedtséget, mozdulatlanságot, elzárkózottságot, szétforgácsoltságot. Széttépi a nemzetség, a családi és területi közösség ősi kötelékeit. Egyetlen összoroszországi piaccá kovácsolja össze a szétforgácsolt helyi piacokat. Túlnő még az állam, az országos piac határain is, s ezáltal a világ valamefinyi országát egyetlen gazdasági egésszé, tőkés világpiaccá egyesíti. Elősegíti a tőkés termelés és az ipari népesség koncentrálódását és centralizálódását, a parasztság két antagonisztikus osztályra (egy kislétszáinú burzsoáziára és a proletariátus óriási tömegeire) való felbomlását, a népesség keveredését, összeolvadását. A mezőgazdaságban (is) a kisüzemet kiszorítja a nagyüzem. Létrehozza és kiélezi a két alapvető osztályra szakadt tőkés társadalom antagonizmusát. Nemzeti és nemzetközi méretekben egyesülésre, összefogásra stb. kényszeríti nemcsak a burzsoáziát, hanem -- azonos helyzetükből és érdekeiből, azonos