Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Hrabecz József: A marxista-leninista elmélet és a politikai egy-sége

- 9 ­vasfegyelem megteremtését a következőkkel magyarázza: "Egyrészt, a bolse­vizmus 1903-ban a marxista elmélet sziklaszilárd alapján keletkezett. En­nek — és csakis ennek — a forradalmi elméletnek a helyességét viszont nemcsak az egész XIX. század nemzetközi tapasztalatai, hanem különösen a forradalmi eszme tévelygéseinek és ingadozásainak, tévedéseinek és csaló­dásainak az árán Oroszországban szerzett tapasztalatok is bebizonyítot­ták. Vagy fél évszázadon át, körülbelül a múlt század negyvenes éveitől a kilencvenes évekig, a haladó gondolkodás Oroszországban, a példátlanul barbár és reakciós cárizmus igája alatt, sóvárogva kutatta a helyes for­radalmi elméletet és csodálatos buzgalommal és alaposággal kísérte figye­lemmel Európa és Amerika minden "legújabb" vívmányát. Ezen a téren a marxizmust, mint az egyedül helyes forradalmi elméletet Oroszország való­ban kikínlódt a magának fél évszázados hallatlan kínszenvedés és áldoza­tok, példátlan hősiesség, hihetetlen energia és önfeláldozó kutatás, ta­nulás, gyakorlati kipróbálás, csalódások, ellenőrzés, Európa tapasztala­tainak a mienkkel való összehasonlítása árán. Másrészt, a bolsevizmus mögött, amely ezen a gránitszilárd elméleti alapon keletkezett olyan 15 éves (1903-1917) gyakorlati történelem van, amelynek a tapasztalatok bőségét tekintve az egész világon nincs pár­ja." 3 (Lenin 1920.) A leninizmus és a kommunista pártok térhódítása, a 95 országban műkö­dő lenini pártok története bizonyítja, hogy eltérő történelmi-gazdasági­politikai-idológiai és kulturális feltételek között, kemény küzdelem árán el lehetett és el is kell sajátítani a marxista-leninista elméletet, amelynek gazdagításáért, fejlesztéséért, a politikában való alkalmazásá­ért a kommunista pártok külön-külön is és közösen is felelősek. A marxiz­mus-leninizmus elméletének megőrzése, alkalmazása, fejlesztése és a poli­tika kidolgozása, gyakorlati megvalósítása, a pártmunka egészének két egymással összefüggő területe és oldala. Ezek természetesen viszonylagos önállósággal rendelkeznek. Az elmélet és a politika egymáshoz való vi­szonyában a viszonylagos önállóság figyelembevétele számos torzulástól vagy hibától óvhat meg. Több ország tapasztalatából tudjuk, hogy az elmé­let abszolutizálása a politika rovására torzuláshoz vezet. Ennek kapcsán csupán arra utalunk, hogy a nagy történelmi fordulatok időszakában a po­litikai gyakorlat és az elmélet nem halad feltétlenül párhuzamosan. Más

Next

/
Thumbnails
Contents