Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Törőcsik Miklós: Milyen emancipációt? Egy 1843-as Marx-tanulmány időszerűsége

- 75 nak az ideológiának a fontos alkotóeleme fölött siklik el a tekintet, amely egyébként a politikai renszer legitimációját jelenti. Másrészt egy olyan politikai rendszer mellőzte mindezt, amelyre az jellemző, hogy túlmutat önmagán, bevallott és hirdetett célja önmaga felszámolása, azáltal, hogy visszavonul a társadalomba. (Lenin, II. 222., 226.) Azt mondhatjuk tehát, hogy amikor a politikai szféra figyelmen kívül hagyta az emberi emancipáció marxi gondolatát, akkor különös érdekei általános elvei fölé kerekedtek. Talán nem a szokásos túlértékelés és illúzió azt mondani, hogy a társadalom fejlődésében az utóbbi évtizedben végbement folyamat a társadalom olyan változásait hozta, amely új helyzetet teremt a politikai szféra és a társadalom viszonyában. Mivel itt nem feladat ennek jellemzése, ezért csak jelezni lehet, hogy arról az időszerűvé vált fordulatról van szó, amelyet közhelyszerűen az új fejlődési pályára való áttérésnek, az intenzív gazdasági fejlődés megindításának vagy éppen a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének szoktak emlegetni. Véleményünk szerint ez adja az időszerűségét a Marxhoz való viszonyunk újragondolásának. Lukács György szellemében: "Vissza Marxhoz és előre a mai problémákhoz." Ennek az újragondolásnak része lehet az olyan "mellőzött" írások "újraolvasása", mint A zsidókérdéshe

z című tanulmány. Az újraolvasás legjobb módszere, ha belehelyezkedünk az eredeti gondolatmenetbe és megérteni-követni próbáljuk azt. Az 1843 őszén írt és a Deutsch-Französische Jahrbücherben 1844-ben megjelent tanulmány a Marx által éppen felfedezett, de még részleteiben nem körvonalazott materialista történelemmagyarázat élményét hordozza magán. Az élmény hátterében az "anyagi érdekekhez" hozzászóló újságíró benyomásai, Hegel követése és "megfordítása", valamint az ifjúhegeliánus mozgalom, illetve a mozgalomtól való fokozatos eltávolodás tapasztalatai a legfontosabbnak. A zsidókérdéshe

z című írást közvetlenül megelőző munka, A hegeli államjog kritikája

, azért fontos előzmény, mert ebben találja meg Marx a természetes alapzatot, minden materialista történetfilozófia egyedül lehetséges kiindulópontját, a társadalom életét. "Család és polgári társadalom úgy jelennek meg, mint sötét természeti alap, amelyből az állam világossága meggyullad." — írja Marx. "Család és polgári társa-