Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Sike Sándor: Módszertani megjegyzések a tartalom és forma dialek-tikájának biológiai mozgásformán belüli vizsgálatához

- 24 se, mozgása törvényeiből leszűrve, kiolvasva és általánosítva lehetett megfogalmazni és a további kutatások módszertani alapjaként állítani. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a tartalom és forma dialektikájának kérdésében is a tudomány fejlődésének minden állomása egyúttal azt kövöteli, hogy fejlesszük és gazdagítsuk elméletét. Engels gondolatát tehát kiindulópontnak tekinthetjük, de nem állhatunk meg ennél a pontnál, mint ahogy a biológia sem állt meg a XIX. század ismereteinek szintjén. Az már csak Engels gondolkodói nagyságát mutatja, hogy ennek a folytonos elméleti változásnak szükségességét kimondja. Nehezíti dolgunkat — elsősorban egy későbbi mélyebb szintű vizsgálódás szempontjából — az a tény, hogy a szaktudományok és filozófia kapcsolatának, a biológia és filozófia kapcsolatának széleskörű -- elsősorban szovjet — irodalma, eredményei, ellenére témánk viszonylag "mostohán" kezelt, kidolgozatlan. Persze ez a megjegyzés némi magyarázatra szorul, hisz struktúra és funkció viszonyáról szinte megszámlálhatatlan publikáció látott és lát napvilágot. Felvetődhet a kérdés, hogy itt vajon nem a tartalom és forma viszonyáról van-e szó. A. 3. Iljin álláspontja szerint nem. Mint mondja "Ami a sturktúra és funkció egymáshoz való viszonyát illeti, szeretnénk megjegyezni, hogy irodalmunkban ezt a viszonyt olykor még mindig úgy értelmezik, mint forma és tartalom kölcsönös összefüggésének sajátos biológiai változását. Csakhogy ez a megközelítési mód nehézségekbe ütközik. Elegendő rámutatni arra a körülményre, hogy az ontogenetikus fejlődés folyamataiban a struktúrák játsszák a meghatározó szerepet. Annak a tisztázását, hogy pontosan hogyan is viszonylik egymáshoz egyfelől a £> struktúra ^ és a ^ funkció , másfelől pedig a formai és a ^ tartalorn^fogalma, az is nehezíti — bármilyen furcsának is tűnik ez első pillanatra —, hogy a két régebbi fogalom, a >> forma cí. és a startalom definíciójában van némi homály. A dolog úgy áll, hogy amikor a formát > a tartalom elemeinek struktúrájával, belső összefüggésével^ definiálják, akkor itt a formát a sturktúrával jellemzik, a tartalom fogalma pedig alig különböztethető meg a rendszer fogalmától." (Iljin 1975. 128-129.) Egyet érthetünk-e Iljin álláspontjával? A választ két részre kell bontanunk. Egyrészt maguknak a fogalmaknak a jelentése, illetve ezeknek a tisztázatlansága. Iljin "régebbi" fogalmaknak tartja a tartalom és a forma fogalmát, mint a funkció és struktúra fogalmak. Ge