Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Palcsó Pálné Zám Éva: A szocializmus gazdasági képe

- 159 felhasználható "technika" a megismerésben, hanem mert megvan a szándék is hozzá, s erőteljes a kényszer is rá. A tulajdonelméletben az állami és társadalmi fogalmak többé nem szinonimák. Az államosítás egy nagy jelentőségű poltikai aktus, mely elindítója lehet az egész társadalom demokratizálódásának, s ezáltal az állami tulajdon társadalmasításának is. Csak nehogy a régi elméleti-ideológiai rendszerünkbe próbáljuk visszahelyezni a szocialista demokrácia kérdését! (Sajnos ilyen tendenciák nemcsak a mindennapi tudatban fedezhetők fel, hanem a gazdaságelmélet néhány területén is.) Ezáltal ugyanis elveszítené jelentőségét mindaz, ami a tulajdonelmélet fejlődésében felfedezhető. A gazdaságra ismét kívülről húznánk rá ilyen-olyan "demokratikus" működési formát s azt hihetnénk, hogy valóban azzá tettük a tartalmat is. Pedig ugyanaz történne, mint az állami tulajdon esetében: az államosítás nem jelentett társadalmasítást (a maga igazi értelmében), mint ahogyan a demokratikus formák sem jelentenek demokratizmust. S amíg az államosításra szükség volt (ha nem is olyan mértékben) a szocialista átalakulás elindításához, addig a demokratizálódás folyamatát nem képzelhetjük el másként, minthogy a tartalomhoz keressük a neki legjobban megfelelő formát, nem pedig a kívülről meghatározott formától várjuk, hogy "hozza" az elvárt tartalmat. Tulajdonelméletünkben tehát a társadalmasítás kategóriája más tartalmat kapott. Ma már egy-egy vállalkozási formát nem annak alapján ítélünk meg, hogy az milyen tulajdonforma szervezeti kifejeződése. Tulajdoni rendszerünkről tehát a korábbinál sokkal reálisabb képpel rendelkezünk. Hiányosak viszont ismereteink (a korábbi elmélet ezt teljesen figyelmen kívül hagyta) a termelőerők fejlettségét, struktúráját figyelembe vevő konkrét tulajdoni megoldások megalapozásához. Termelési viszonyaink technikai-gazdasági vonatkozásainak mélyebb elemzése és ismerete nélkül képet alkothatunk ugyan tulajdoni rendszerünkről, főbb vonalaiban ez meg is felel a valóságnak. Ahhoz viszont nem eléggé részletes, hogy felfedezhetők legyenek rajta a "járható utak" és "bozótosok". Olyan, mintha túl magasról fényképeztük volna az erdőt. Vagyis nehezen tudunk helyes választ adni arra, hogy mi az, ami változtatásra érdemes s ha igen, akkor merrefelé kell mennünk, hogy céljaink irányába haladjunk.