Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)
Halmai István: Az Egri Érseki Jogakadémia a jogi felsőoktatás rendszerében
- 145 statisztikait, a jogtörténetit (és egyházjogit), valamint a magyar közjogit. Az 1870-es évek végén kísérletek történtek általában az akadémiai jogászképzés visszaszorítására (főként a felekezeti főiskolák vonatkozásában), felmerült az egri joglíceum megszüntetésének a gondolata is, erre azonban a tárgyalt időszakban semmiképpen nem kerülhetett sor. 1883-ban a jogi oktatásban újabb reformokat vezettek be, amelyek azonban az 1874. évi szabályzatok rendelkezéseivel nem szakítottak gyöknresen, csupán tanulmányi és vizsgarend módosításokra terjedtek ki. Ezek némelyike igen lényeges viszont. Kimondták, hogy végbizonyítványt csak azok a hallgatók nyerhetnek, akik nyolc teljesen beszámítható tanfélév hallgatását igazolni tudják. Ezen a területen ugyanis a korábbiakban za29 varok voltak . Lényegében azonban az 1874-es és az 1883-as rendeletek és szabályzatok — az időnkénti nem jelentős módosításokkal együtt határozták meg az egri akadémia működését a vizsgált korszak végéig. Külön fejezetben érdemes foglalkozni Samassa József egri érsek beterjesztésével, amelyben a vallás- és közoktatási miniszternek a felekezeti jogakadémiák számának korlátozásával kapcsolatos tervére reagál 1880• 30 ban . Trefort leirata lényegében azzal érvel, hogy a jogi főiskolák az okai alapvetően a "jogásztúltermelésnek", tulajdonképpen az egész közigazgatás és igazságszolgáltatás hivatalnoki kara felhígulásának, "proletarizálódásának". Az érsek a kultuszminiszteri rendelet kapcsán (persze főként az egri líceum ügyében) olyan gondolatokat fogalmaz meg, amelyeknek komoly szociológiai relevanciái vannak és nyilvánvalóan messze túlnőnek e polémia (?) keretein. Az egyházi személyiség sajátos és fontos elemzései, meglátásai több mint figyelemreméltóak. Az érsek érvei végeredményben mindvégig a miniszter fent említett tételeit (felhígulás, túltermelés, proletarizálódás) igyekeznek részben cáfolni, részben pedig magyarázni. Tény, hogy az abszolutizmus egy évtizedig tartó időszaka alatt szünetelő jogi oktatás miatt az államélet különböző területein a tisztviselői karban vákuum keletkezett, s ezt az oktatási intézményekben (a hallgatói létszámot tekintve) egy direkt extenzív