Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Halmai István: Az Egri Érseki Jogakadémia a jogi felsőoktatás rendszerében

- 144 romrs emelték, a tanintézet részleges autonom állására vonatkozóan azonban nem hozott újat, az eddigi rendeleteket kodifikálta. Az 1848/49-es évben szünetelt a tanítás, elsősorban azért, mert a hallgatók tömegesen álltak be a nemzetőrségbe, majd 1850 elején a császári helytartótanács (többek közt emiatt is) rendelettel berekesztette a jogi iskola működését és az abszolutizmus egész ideje alatt szünetelt a tanítás. A jogi tanfolyam az 1861/62-es iskolaévben nyitja meg kapuit újra, az oktatási időt három évre felemelve. Az I. évfolyam tantárgyai a jog és államtudományi enciklopédia, az észjog és a magyar történelem, valamint a római jog és a statisztika (mindegyik 10 órában). II. évben magyar magánjogot hallgatnak, politikát, kánonjogot, büntetőjogot és büntető eljárást és bányajogot, míg III. éven osztrák magánjogot, váltó- és kereskedelmi, továbbá pénzügyi politikai jogot hallgatnak a fiatalok. Ugyanezen évfolyamra iktatta be a tantervbe a magyar közjog- és közigazgatási szabályokat és a polgári törvénykezés szabályaival való ismerkedést is (UDVARDY, 1898. 363-364. 1.). A leckerendek több alkalommal változtak, lényegében azonban a fenti séma alapján folyt az oktatás a 70-es évek közepéig. 1874-ben a 12.917/1874-es vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet új, egységes szervezeti szabályzatot ír elő az állami és felekezeti jogakadémiák, így az egri líceum részére is. Az új szabályzat gyökeres újításokat vezet be, amelynek lényege és célja — mint a korábbiakban már utaltunk rá — közelebb hozni a jogakadémiákat az egyetemi tanulmányi rendhez; rangját és jogállását tekintve a jogi főiskolákat egyetemi expoziturákká tenni. Az akadémiai tanfolyamok ezentúl négyévesek — "feljogosítván a jogakadémiákon végzett hallgatókat közvetlenül a doktori rigorozumokra is mehetni" (UDVARDY, 1898. 443-444. 1.). A tantárgyakat a két felső évi tanfolyamon a bifurkáció elvének megfelelően csoportosították, a vizsgákat a főtárgyakra korlátozták (összesen négyet rendeltek el), valamint két alap- és két államvizsgát írtak elő. E rendelkezés szüntette meg lényegében a magántanulási jogot (amely rendelkezést 1883-ban újólag megerősítették), ezt csupán kivételes esetekben megengedve, mint pl. előrehaladott életkor vagy "közszolgálatban való sikeres alkalmazkodás". A jog- és államtudományok tanítására nyolc tanszéket hoztak létre: a római jogit, a bölcseletit és büntetőjogit, a