Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/04)

Nahóczkyné Ludányi Ágnes: Az egyéin pedagógiai-pszichológiai gya-korlat pszichológiai tapasztalatairól

- 98 önmagában nem biztosítja. Inkább "talaját" teremti meg a személyiségben, a későbbi pedagógiai tevékenységhez szükséges jártasságok megszerzésének. Azzal, hogy a gyakorlat folyamán kapcsolatba kerülnek általános iskolai tanulókkal, gyakorló pedagógusokkal, szülőkkel, és betekinthetnek az iskolák belső életébe, szociális alkalmazkodásuk, szociális ügyességük izmosodik, vagy kerül próbatételre. Ez a lehetőségük egybevág azzal az életkori sajátosságukkal a hallgatóknak, hogy önállósodási vágyuk, törekvéseik magasak. Pozitívan motiváltak arra, hogy kipróbálják ezen a téren mutatkozó "felkészültségüket", ugyanakkor a pedagóguspályán nélkülözhetetlen szociális penetranciájuk szintjét is emeli a gyakorlat. Kezdetben az említett motiváltság magas, nagy lelkesedéssel látnak munkához. Az a tapasztalat viszont, hogy a sok konfliktust, ami munkájukat kíséri, kudarcként élik át, és idővel veszít erejéből a korábbi kedv. Ennek okát ne

m külső okokban látom. Véleményem szerint - amelyet a hallgatókkal folytatott interjúk, beszélgetések alapján alakítottam ki a valódi ok közös intrapszichés jelenségre vezethető vissza, bár többirányú. Valamennyi interakcióban bizonytalanok saját szerepüket illetően: a./ hallgató - gyerek, b./ hallgató - általános iskolai pedagógus, c./ hallgató - szülő akciókban. A főiskolai oktató - hallgató reláció konfliktusmentesebb, ennek okáról később szólok. a./ Az első élethelyzetben, ahol a hallgató kapcsolatba lép a tanulókkal, nagy bizonytalanságot jelent az, hogy nem pedagógus szereppel bír, de nem is úgy lép be ebbe a szituációba, mint egykorú társ. A hallgatókbán ez a bizonytalanság-érzés nem verbalizálható tényként van jelen, de írásos munkáikban lelepleződik. A kapcsolatteremtés kezdeti időszakában "kívánják" a gyerek döntését, hogy egyenragú barátra, vagy a