Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/04)

Balázs Sándor: A makarenkoi közösségdefiníció és az egri népi kollégiumi kollektívák

- 5 32 "A környezet és a szervezet közös volta és öntevékenység." Ugyancsak közelinek ítéli Fortunatov meghatározását, aki közösségnél az "organikus vagy szociális szükségletek együttes kielégítését" hangsúlyozz

a.

1

2 A közösség ismérvjegyeit 1931-32-ben az alábbiak szerint rögzített; - A közösség kontaktusban lévő egység, amely az egyesülés szocialista elvén alapul. - A közösség az egyes egyéniséggel szemben az egész közösség szuverenitását ismeri el. - A közösség, amikor elismeri az egyénnek azt a jogát, hogy önként legyen a közösség tagja, ugyanakkor megköveteli tőle, hogy mindaddig, amíg tagja a közösségnek, feltétlenül engedelmeskedjék neki, amint az a közösség szuverenitásából következik. - A közösségnek csak akkor van létjogosultsága, ha nz embereket olyan tevékenység feladataiban egyesíti, amely nyilvánvalóan hasznos a társadalomnak. 1 Az 1936-ban megfogalmazott definicíója ezekre a kritériumokra épít: "A közösség a dolgozók olyan szabad csoportja, akiket a közös cél, a közös tevékenység egyesít; irányító szervekkel rendelkező, fegyelmezett, felelősségét érző csoport." Ugyanezt az összefüggést másutt így fogalmazta meg: "A közösség élő szociális szervezet; már csak azért is szervezet, inert szervei vannak; van benne meghatalmazás, felelősség, a részek egymáshoz való viszonya, kölcsönös függése - s ha mindez nincs, akor nein beszélhetünk közösségről, hanem csak tömegekről vagy gyülekezetről."

1

5 KÖZÖSSÉGEK AZ EGRI NÉPI KOLLÉGIUMAIBAN Megfeleltek-e az Egerben működő népi kollégiumok a Makarenko által megfogalmazott közösségi kritériumoknak? Igazi közösségek voltak-e ezek? A vizsgálatnál - az egyszerűség kedvéért - egy definíciót veszek alapul,