Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)

Lisztóczky László: A kalevala hatása a későreformkor és az önkényuralom magyar szellemi életére

- 145 ismerése is motiválta: "Valahányszor idegen népköltészet egy-egy régi maradványa kerül kezembe, mindig elborultan kérdezem magamtól: volt-e nekünk valaha őseredeti eposzunk?" Archaizáló-rekonstruáló-újjáteremtő eposzírói munkáságának — mindenekelőtt a Buda halálának — inspiráló forrásai között számon kell tartanunk a Kalevalát. A finn eposz megerősíthette ARANY-nak azt a törekvését is, hogy archaizáló stíluselemként az alliterációk leleményét fölhasználja. A romantikus eposzvágy sajátos megnyilvánulásaként az az illuzórikus gondolat is fölmerült, hogy a közös finnugor hagyományok őrizőjének rangjára emelt Kalevala részben pótolja a mi megálmodott őseposzunkat. BARNA Ferdinánd írta Kalevala-fordításának előszavában (i.m.V): "Ha már magunknak sem nyelvemlékeink, sem ilyen történelem előtti időkre visszavezethető összegyűjtött ősköltészeti maradványaink nincsenek, önként következik, hogy a velünk rokon népek ilynemű gyűjteményei leginkább kínálkoznak búvárlat és összehasonlítás tételére." VIKÁR Béla nem kis túlzással állapította meg, hogy "az ősi magyar - s általában a finnugor — elbeszélő versalak teljesen azonos volt a Kalevaláéval". (A Kalevala. Budapesti Szemle, 1890. 171.) Később VIKÁR fordítása KOSZTOLÁNYI-ban is azt a káprázatot keltette még, hogy "csak így költhették volna a mi Kalevalánkat, ha az el nem pusztul valahol Ázsia fönnsíkjain". (Előszó VIKÁR: Magyarázatok a Kalevalához című, idézett művéhez. 5-6.) Az eposz műfaja más szempontból is régi gondja, neuralgikus góca volt irodalmunknak. A nemzeti nagyság propagálásának igénye már a felvilágosodás korában megteremtette a magyar honfoglalási eposz megírásának szükségességét. A végrehajtásra számos kísérlet történt RÁDAY Gedeontól CS0K0NAI-ig, VIRÁG Benedektől BATSÁNYI-ig. Ezek egytől egyig töredékben maradtak. A reformkori próbálkozások legkiemelkedőbb eredménye VÖRÖSMARTY műve, a Zalán futása. GYULAI Pál azonban rámutatott, hogy a vállalkozást nem segítette "a mondák és hagyományok költői gazdagsága, mi nélkül alig állhat elő valódi epopoeia... se mitológiai behatóbb vizsgálódások, se népköltési hagyományok gyűjteményei nem támogatták... Fantáziájából volt kénytelen megteremteni mindazt, minek évszázadok művének kell vala lenni". (VÖRÖSMARTY életrajza. GYULAI Pál Válogatott Művei I-II. Bp., 1956. II. 333.) Az eposz Világos után is megőrizte különleges pozícióját irodalmi