Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)
Lisztóczky László: A kalevala hatása a későreformkor és az önkényuralom magyar szellemi életére
életünkben. Irodalomtudósaink úgy vélték, hogy ez a műfaj a legalkalmasabb a nemzeti egység és élniakarás reprezentálására és szolgálatára: egyformán utat találhat a néphez és a "művelt" osztályokhoz, egyszerre lehet népi és "modern", nemzeti és általánosan emberi. Ez a más, korszerűbb műfajokat háttérbe szorító, dogmatikus, anakronisztikus felfogás is ébren tartotta a figyelmet a világirodalom naiv eposzai, így a Kalevala iránt. A regény nemzeti jellegéről nem alakult ki elképzelés. Európában már régen a regény volt az uralkodó epikai műfaj, amikor nálunk SZÁSZ Károly a világirodalom nagy eposzait elemző monográfia megírására vállalkozott (1882). A műfaj teljesebb felvirágzásának egyik fő akadályát az jelentette, amire GYULAI is utalt: megalkotásához hiányzott a nélkülözhetetlen feltétel, a pogány nemzeti mitológia, amelyet a keresztény vallás elterjedése homályba borított. Márpedig az eposz csodás elemét — HERDER óta nem képezhette más, mint az ún. nemzeti mitológia. Sokatmondó, hogy amikor CSOKONAI tanulmányt kezdett írni "A magyarok ősi vallásáról", az első lap után kifogyott az anyagból. ARANY János így fejezte ki ezzel kapcsolatos aggodalmait GYULAI-hoz intézett levelében: "Hol az anyag? a gazdag mondakör? a mythologia? Csináljunk. Köszönöm szépen! Ezt csinálni nem lehet, ez csinálódik." (Magyar írók levelei. Szerk. FÁBIÁN István. Bp., 1938. 310.) A Kalevala hazai megismerése a magyar mitológiai kutatások föllendülésével is egybeesik. A Kisfaludy Társaság 1846-ban pályázatot hirdetett nemzeti mitológiánk megírására. Az első díjat KÁLLAY Ferenc nyerte meg, aki a finnugor nyelvrokonítás korai hívei és művelői közé tartozott. Mitológiája (A pogány magyarok vallása. Pest, 1861) azt bizonyítja, hogy nemcsak a nyelvrokonság kérdésében látott tisztán, hanem azt is tudta, hogy a pogány magyarok vallása a szibériai népek hitvilága, a sámánizmus révén fejthető meg. A jelenségeket az összehasonlítás módszerével igyekezett megállapítani, támaszkodva nyelvrokonaink szokásaira, hiedelmeire is. A Kisfaludy Társaság pályázata adott tollat IPOLYI Arnold kezébe is, de művét nem tudta befejezni a határidő lejártáig. Mitológiai kutatásaihoz a Kalevalát is fölhasználta: BARNA Ferdinánd ebben őt tekintette kezdeményezőnek és példaadónak. (I.m. 121.) A kútfők sorában az eposz 1835-